Macedón sajtó: Illés-napi Macedón Köztársaság lehet a nyugat-balkáni ország új neve
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Illés-napi Macedón Köztársaság lehet az eddigi a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő nyugat-balkáni ország neve a jövőben - közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva a szkopjei Nova TV pénteken.
A Nova TV információi szerint erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő csütörtökön Szófiában, és ez lehet az a megoldás, amely a macedón miniszterelnök szerint mindkét fél számára elfogadható. Zaev szerint a megállapodás megszülethet még az uniós állam- és kormányfők júniusi találkozója előtt, Ciprasz viszont nem volt ennyire optimista csütörtökön, szerinte még nincs itt az ideje, hogy a végleges megoldásról lehessen beszélni.
1903-ban ezen a napon volt az úgynevezett Illés-napi felkelés, amikor a Belső Macedón Forradalmi Szervezet által vezetett szabadságharcosok felkeltek a törökök ellen, aminek eredményeként létrejött a rövid életű, csupán tíz napig fennálló Krusevói Köztársaság. 1944-ben pedig ezen a napon alakult meg a Macedónia Nemzeti Felszabadításának Antifasiszta Képviselőháza, amely lefektette a modern Macedón Köztársaság alapjait.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani. Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd.
Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni. Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy lábjegyzetben azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.
(Forrás: MTI)
A Nova TV információi szerint erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő csütörtökön Szófiában, és ez lehet az a megoldás, amely a macedón miniszterelnök szerint mindkét fél számára elfogadható. Zaev szerint a megállapodás megszülethet még az uniós állam- és kormányfők júniusi találkozója előtt, Ciprasz viszont nem volt ennyire optimista csütörtökön, szerinte még nincs itt az ideje, hogy a végleges megoldásról lehessen beszélni.
Noha a sajtó eddig a Felső-Macedónia elnevezést tartotta "befutónak", a Nova TV-nek egy neve elhallgatását kérő macedón diplomata azt mondta, az eddig nyilvánosan nem ismertetett Illés-napi Macedón Köztársaság (Republika Ilindenszka Makedonija) lehet a befutó.
Az Illés-nap Macedónia nemzeti és vallási ünnepe, a köztársaság napja. Az augusztus 2-i nap két esemény miatt is beírta magát a macedón történelembe.
1903-ban ezen a napon volt az úgynevezett Illés-napi felkelés, amikor a Belső Macedón Forradalmi Szervezet által vezetett szabadságharcosok felkeltek a törökök ellen, aminek eredményeként létrejött a rövid életű, csupán tíz napig fennálló Krusevói Köztársaság. 1944-ben pedig ezen a napon alakult meg a Macedónia Nemzeti Felszabadításának Antifasiszta Képviselőháza, amely lefektette a modern Macedón Köztársaság alapjait.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani. Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd.
Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni. Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy lábjegyzetben azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások