Macron: az üzemanyagok adója igazodni fog az áringadozáshoz
A francia elnök a következő két évtized energetikai átmenetének kormányzati megvalósításáról tartott több mint egyórás beszédében az üzemanyagok adójának emelése ellen tüntető "sárga mellényesek" mozgalmáról elmondta: jóllehet a "jelentős tüntetéseken elfogadhatatlan erőszak is történt", nem szabad összekeverni a rendbontókat a tüntetőkkel.
Emmanuel Macron jelezte, hogy országos egyeztetést kezdeményez az energetikai átmenet szociális kérdéseiről, amelynek alapján a következő három hónapban megoldások születhetnek a "tiltakozók dühére". "Az energetikai átmenet nem növelheti a területi egyenlőtlenségeket és nem nehezítheti azon honfitársaink életét, akik vidéki vagy peremvárosi övezetekben élnek" - fogalmazott a francia elnök a hivatalában tartott beszédében.
"Lehetővé kell tenni háromhavonta egy találkozót, ahol tulajdonképpen enyhítjük honfitársaink számára azt a hatást, amit a világpiaci árak elszállása okoz" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki kénytelen megtalálni a politikai egyensúlyt az adóemelések ellen a franciák többsége által támogatott szociális megmozdulás és a hatékonyabb és gyorsabb energetikai átmenetet sürgető választói és politikai szövetségesei között.
Egyszerre kell kezelnünk a hónap vége és a világvége problémáját - mondta az államfő. A mozgóadó ötlete Emmanuel Macron szövetségese, a centrista Modemet vezető Francois Bayrou-tól származik. Az államfő Edouard Philippe kormányfő hivatalát bízta meg a megvalósítás kidolgozásával. Sajtóhírek szerint ezentúl az olajárak emelkedésekor a kormány felfüggeszti vagy csökkenti az év elején bevezetett környezetvédelmi adóemelést, amely 2019-ben 3 cent lesz a benzin és 6 cent a gázolaj esetében. A módosítások nem érintik az előző évek emeléseit, csak az adott év változtatásaira lesznek érvényesek, és a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint akár fél évre is felfüggeszthetők, ha az olajárak az égbe szöknek.
A környezetvédelmi adót ugyanakkor nem kívánja eltörölni a kormány. "Minden évben lesz adóemelés, nem lépünk vissza" - jelezte a miniszterelnökség. Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter kedd délután fogadja a "sárga mellényesek" képviselőit, akik a zavargásokba torkollott szombati párizsi tüntetést követően elkezdték megszervezni a mozgalmukat és nyolc országos szóvivőt választottak maguk közül.
Emmanuel Macron azt is megerősítette, hogy a 19 francia atomerőműben működő 58 reaktorból 14-et 2035-ig fokozatosan leállít a kormány, s a lakossági energiaellátásban 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát a jelenlegi 72 százalékról. Franciaország rendelkezik a legjelentősebb nukleáris parkkal az Egyesült Államok után, ahol 99 reaktor működik.
Az energetikai átmenetről szóló törvény előírása alapján Franciaországnak 2025-ig 50 százalékra kellene csökkentenie a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányát, Édouard Philippe miniszterelnök azonban már szeptemberben jelezte, hogy ez 2035 előtt nem lesz lehetséges. A legrégebbi franciaországi atomerőmű, a német és svájci határ közelében található Fessenheim 2020 nyarára tervezett két reaktorának bezárása mellett a francia elnök további 12 reaktor leállításáról döntött, ezekből 4-6-ot 2030-ig, a többit pedig legkésőbb 2035-ig bezárják. Ezenkívül 2022-ig a négy utolsó szénerőmű is bezár.
Franciaország a szélgépekből származó energiatermelést 2030-ig háromszorosára, napelemes rendszerét pedig ötszörösére kívánja növelni. A teljes energiaellátásban a megújuló energiák arányát 2030-ra negyven százalékra, a fűtés területén több mint ötven százalékra tervezik emelni. Ennek érdekében az eddig évi 5 milliárd eurós fejlesztési támogatást 7-8 milliárd euróra növeli a kormány - jelentette be az államfő.
"A megújítható energiák arányának emelkedése szükségszerű" - hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy Franciaország ugyanakkor nem kíván teljesen lemondani a nukleáris energiáról sem.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások