Madrid kifogásolja, hogy Cameron Gibraltáron kampányol a Brexit ellen
A spanyol kormány kifogásolja, hogy David Cameron brit miniszterelnök váratlan látogatást tesz Gibraltáron csütörtökön, és részt vesz az Egyesült Királyság uniós kilépése (Brexit) elleni kampányeseményen. A szigetországból 1968 óta nem járt kormányfő a Spanyolországba beékelt brit területen.
"A kampányt az Egyesült Királyságban kell folytatni, nem Gibraltáron" - fejezte ki nemtetszését a látogatással kapcsolatban Mariano Rajoy spanyol ügyvezető miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott csütörtöki interjújában, épp egy héttel a referendum előtt.
Mint mondta, nem tiltakoznak hivatalosan a látogatás miatt, és nem hívatják be a brit nagykövetet sem, mivel a másik fél pontosan tudja, mit gondolnak az ilyen látogatásokról. (Az ügyben feszültséget okoz, hogy a spanyol sajtó előbb értesült a látogatásról, mint arról a kormány hivatalos tájékoztatást kapott.)
Mariano Rajoy szerint ha a népszavazáson a unióból való távozás mellett döntenek a britek, az nagy visszalépést jelentene, sok kárt okozna a helyi gazdaságnak, amelynek helyreállítása sok időbe telne, és rossz lenne a partnerországoknak is.
Bármi lesz is a referendum eredménye, Spanyolország Gibraltárra "spanyolként" tekint - hangsúlyozta a kormányfő.
José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter az Antenna3 televíziós csatornának nyilatkozott a brit miniszterelnök mindössze néhány órásra tervezett látogatásával kapcsolatban. Meglepetését fejezte ki, hogy Cameron vállalta ezt a "kellemetlenséget" a két ország viszonyában, tekintve, hogy a "sziklán" összesen 32 ezren élnek, akiknek nagy többsége (88 százalék) a felmérések szerint a kilépés ellen fog voksolni.
Beszélt arról is, hogy a felmérések szerint valós a kockázata a kilépést támogatók győzelmének, amit egyébként Spanyolország ellenez. "A nemkívánatos távozás" esetén azonban szerinte minden azon múlik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen kapcsolatot alakít ki egymással a kilépési folyamat során.
Gibraltárral kapcsolatban García-Margallo elmondta: ha győz a Brexit, ez a terület is kikerülne az unióból, és elveszítené hozzáférését az egységes piachoz, ezért az "ésszerű" megoldás a közös brit-spanyol fennhatóság elfogadása lenne.
A spanyol miniszter már többször hangoztatta ezt az elképzelését, amelyre Philip Hammond brit külügyminiszter korábban úgy reagált: "noha a terület külkereskedelme megsínylené a határ lezárását, soha nem engednénk a szuverenitásunkból csak azért, hogy részesülhessünk az egységes piac előnyeiben, vagy bármilyen más
előnyben".
Az eredetileg Spanyolországhoz tartozó, mindössze 6,5 négyzetkilométer nagyságú Gibraltárról 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a dél-európai ország. A spanyol kormányok azonban időről időre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.
A területi vita sok konfliktus forrása is: London szerint a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni engedményeket tőlük a szuverenitás kérdésében.
A Brexit komoly gondokat okozhat Spanyolországnak is. A spanyol-gibraltári nyitott határon például több mint 10 ezer ember jár át naponta dolgozni Spanyolországból, és ők most attól félnek, hogy foglalkoztatásuk feltételei megváltozhatnak, ami a munkahelyük elvesztéséhez vezethet.
Az Expansión című gazdasági napilap összefoglalója szerint Spanyolország számára több szempontból is káros lenne a britek távozása, egyebek mellett visszaesést okozna a kereskedelmi, a turisztikai és a migrációs kapcsolatokban is.
A lap példaként említi a Banco de Santandert, Spanyolország és az euróövezet legnagyobb bankját, amely nyereségének 30 százalékát Nagy-Britanniában termeli, így bevételkiesést jelenthet számára a szigetország kiválása.
Az újság szerint a Brexit új lendületet adhat a skót függetlenségi törekvéseknek, ami ösztönző hatással lehet a katalán elszakadási kezdeményezésre is.
Az Expansión felveti, hogy a Spanyolországban élő brit állampolgároknak (300 ezer állandó, 500 ezer ideiglenes lakos) is számos problémát jelentene a változás. A két országnak egyebek mellett a spanyol társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférés feltételeit is újra kellene tárgyalnia a britek számára.
MTI
"A kampányt az Egyesült Királyságban kell folytatni, nem Gibraltáron" - fejezte ki nemtetszését a látogatással kapcsolatban Mariano Rajoy spanyol ügyvezető miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott csütörtöki interjújában, épp egy héttel a referendum előtt.
Mint mondta, nem tiltakoznak hivatalosan a látogatás miatt, és nem hívatják be a brit nagykövetet sem, mivel a másik fél pontosan tudja, mit gondolnak az ilyen látogatásokról. (Az ügyben feszültséget okoz, hogy a spanyol sajtó előbb értesült a látogatásról, mint arról a kormány hivatalos tájékoztatást kapott.)
Mariano Rajoy szerint ha a népszavazáson a unióból való távozás mellett döntenek a britek, az nagy visszalépést jelentene, sok kárt okozna a helyi gazdaságnak, amelynek helyreállítása sok időbe telne, és rossz lenne a partnerországoknak is.
Bármi lesz is a referendum eredménye, Spanyolország Gibraltárra "spanyolként" tekint - hangsúlyozta a kormányfő.
José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter az Antenna3 televíziós csatornának nyilatkozott a brit miniszterelnök mindössze néhány órásra tervezett látogatásával kapcsolatban.
Beszélt arról is, hogy a felmérések szerint valós a kockázata a kilépést támogatók győzelmének, amit egyébként Spanyolország ellenez. "A nemkívánatos távozás" esetén azonban szerinte minden azon múlik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság milyen kapcsolatot alakít ki egymással a kilépési folyamat során.
Gibraltárral kapcsolatban García-Margallo elmondta: ha győz a Brexit, ez a terület is kikerülne az unióból, és elveszítené hozzáférését az egységes piachoz, ezért az "ésszerű" megoldás a közös brit-spanyol fennhatóság elfogadása lenne.
A spanyol miniszter már többször hangoztatta ezt az elképzelését, amelyre Philip Hammond brit külügyminiszter korábban úgy reagált: "noha a terület külkereskedelme megsínylené a határ lezárását, soha nem engednénk a szuverenitásunkból csak azért, hogy részesülhessünk az egységes piac előnyeiben, vagy bármilyen más
előnyben".
Az eredetileg Spanyolországhoz tartozó, mindössze 6,5 négyzetkilométer nagyságú Gibraltárról 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a dél-európai ország. A spanyol kormányok azonban időről időre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.
A területi vita sok konfliktus forrása is: London szerint a spanyol fél változatos korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni engedményeket tőlük a szuverenitás kérdésében.
A Brexit komoly gondokat okozhat Spanyolországnak is. A spanyol-gibraltári nyitott határon például több mint 10 ezer ember jár át naponta dolgozni Spanyolországból, és ők most attól félnek, hogy foglalkoztatásuk feltételei megváltozhatnak, ami a munkahelyük elvesztéséhez vezethet.
Az Expansión című gazdasági napilap összefoglalója szerint Spanyolország számára több szempontból is káros lenne a britek távozása, egyebek mellett visszaesést okozna a kereskedelmi, a turisztikai és a migrációs kapcsolatokban is.
A lap példaként említi a Banco de Santandert, Spanyolország és az euróövezet legnagyobb bankját, amely nyereségének 30 százalékát Nagy-Britanniában termeli, így bevételkiesést jelenthet számára a szigetország kiválása.
Az újság szerint a Brexit új lendületet adhat a skót függetlenségi törekvéseknek, ami ösztönző hatással lehet a katalán elszakadási kezdeményezésre is.
Az Expansión felveti, hogy a Spanyolországban élő brit állampolgároknak (300 ezer állandó, 500 ezer ideiglenes lakos) is számos problémát jelentene a változás. A két országnak egyebek mellett a spanyol társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférés feltételeit is újra kellene tárgyalnia a britek számára.
MTI
Hozzászólások