Még a börtönben ismét őrizetbe vették az Amnesty International törökországi elnökét
A beszámoló szerint az ügyészség fellebbezést nyújtott be Kilic szabadlábra helyezése ellen, az illetékes bíróság pedig kiadta az elfogatóparancsot. Kilicet anélkül, hogy elhagyta volna fogva tartásának helyszínét, tehát még az izmiri börtönben őrizetbe vették, majd a törvényszék elrendelte ismételt letartóztatását.
Salil Shetty, az AI főtitkára csütörtökön Twitter-fiókján szégyennek nevezte és "az igazságszolgáltatás felháborító megcsúfolásának" minősítette Kilic ismételt letartóztatását. Mint fogalmazott: az ügyészség lépése olyan "pusztító csapás", amely Kilicen és családján túl érint mindenkit, aki kiáll az igazságért Törökországban. "Ez csak megerősíti elhatározásunkat a Kilicért vívott harcban" - tette hozzá.
Shetty szerdán, mikor úgy tűnt, hogy Kilic kiszabadul, még azt írta, hogy Kilic szabadlábra helyezése az egész AI számára az ünnepi pillanat. Ugyanakkor hangsúlyozta: folytatódik a küzdelem Törökországban az emberi jogokért és mindazokért, akiket jogtalanul fogtak el a puccskísérletet követő megtorlásban. Kilicet tavaly júniusban állították elő a hatóságok.
Feltehetően használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormány szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. A hatóságok szerint Kilic szervezte azt a találkozót is, amelynek keretében török és külföldi jogvédők tavaly júliusban az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) lévő egyik szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.
A pernek az AI elnökén kívül még tíz vádlottja van, köztük Peter Steudtner német emberi jogi aktivista, valamint az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Eser. Tízüket júliusban tartóztatták le, de őket időközben már szabadlábra helyezték, és csak Taner Kilicet tartották fogva. A vádirat értelmében a "titkos gyűlés" résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó menetet a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetésekhez hasonló "erőszakká és társadalmi káosszá alakítsák".
Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a 2016-os összeesküvésért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).
Kilicet azzal vádolják, hogy terrorszervezet tagja, a többiek ellen terrorszervezet támogatása miatt emeltek vádat. Hét év és hat hónaptól tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte rájuk a vádhatóság.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások