Megkezdődött az előrehozott parlamenti választás kampánya Koszovóban
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Megkezdődött az előrehozott parlamenti választás kampánya Koszovóban szerdán. A szavazópolgárok 1060 jelölt közül választhatnak október 6-án.
A koszovói alkotmány értelmében száz képviselői hely az albánoknak jár, míg 10-10 garantált mandátumot kapnak a szerbek és a többi kisebbség tagjai. Az állampolgárok közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak és legfeljebb ötöt választhatnak közülük.
Az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége óta minden választás előrehozott volt, a legrövidebb megbízatási ideje éppen a mostani kormánynak volt, 28 hónap után kell újra voksolniuk az állampolgároknak.
Az előrehozott választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást.
A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz kellő többsége a kormányalakításhoz, így koalíciós tárgyalásokra lesz szükség. Az új kormánytól belföldön és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa a kapcsolatrendezési tárgyalásokat Szerbiával, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy fogalmazott, a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ramush Haradinaj bejelentette, hogy ha ismét ő nyeri a választást, esze ágában sem lesz eltörölni a vámot, míg Hashim Thaci elnök a napokban többször is kijelentette: a választások után bizonyosan eltörlik a vámot.
(Forrás: MTI)
A koszovói alkotmány értelmében száz képviselői hely az albánoknak jár, míg 10-10 garantált mandátumot kapnak a szerbek és a többi kisebbség tagjai. Az állampolgárok közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak és legfeljebb ötöt választhatnak közülük.
A választási bizottság adatai szerint 1,9 millió koszovói állampolgár élhet választási jogával tizenegy nap múlva.
Az előrehozott választásra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást.
A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lesz kellő többsége a kormányalakításhoz, így koalíciós tárgyalásokra lesz szükség. Az új kormánytól belföldön és külföldön egyaránt azt várják, hogy újraindítsa a kapcsolatrendezési tárgyalásokat Szerbiával, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy fogalmazott, a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ramush Haradinaj bejelentette, hogy ha ismét ő nyeri a választást, esze ágában sem lesz eltörölni a vámot, míg Hashim Thaci elnök a napokban többször is kijelentette: a választások után bizonyosan eltörlik a vámot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások