Megkezdődött Franciaországban a helyhatósági választások első fordulója
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós helyhatósági választások első fordulója, amelynek során 43 millió választópolgár a 101 megyei tanács tagjait választhatja meg hat évre.
A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
A felmérések szerint a választóknak kevesebb mint felét érdeklik a helyhatósági választások, ezért a részvétel várhatóan alacsony lesz. Egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérési eredmény szerint a franciák 86 százaléka szerint alig volt választási kampány, 69 százalékuk pedig nincs tisztában a voksolás lényegével.
Ennek egyik oka az is, hogy a két legjelentősebb városban, Párizsban és Lyonban, valamint a tengerentúli megyék közül Guyanán és Martinique-on nem tartanak helyhatósági választást, mert ezeken a helyeken az önkormányzat tölti be a megyei tanács szerepét.
A voksolásnak ugyanakkor országos szinten két nagy politikai tétje van: hány megyét veszít el az egyre népszerűtlenebb és megosztott kormánypárti baloldal, amely a 101-ből jelenleg 61-et irányít, és a március 29-i második forduló után a szélsőjobboldalnak mekkora befolyása lesz a megyei tanácsokban, amelyek évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek.
Most először választják meg egyszerre valamennyi megyei tanács tagjait hat évre, korábban háromévente választották újra a tagok felét.
Újdonság az is, hogy csaknem 4 ezerről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, ahol a választók nem egy jelöltre, hanem egy nőből és egy férfiből álló párosra szavaznak annak érdekében, hogy mindkét nem egyenlő mértékben legyen képviselve a tanácsokban.
A páros tagjainak nem feltétlenül kell ugyanahhoz a párthoz tartozniuk, de ugyanazon a listán kell szerepelniük. A megválasztott páros tagjai egymástól függetlenül gyakorolják mandátumukat. Az első fordulóban 18 ezer 194-en jelöltetik magukat.
Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég. A második fordulóba az a páros jut be, amelyik a szavazatok legalább 12,5 százalékát megszerezte az első fordulóban.
A francia gazdaság stagnálása miatti kiábrándulást a kormánypártból és a januári párizsi terrortámadások miatti félelmet a jobboldali ellenzék - amely a baloldalhoz hasonlóan belső megosztottsággal küzd - nem tudta igazán kihasználni, miközben a Marine Le Pen által irányított szélsőjobboldali Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes megszólalásai egyre inkább visszhangra találnak a gazdasági és társadalmi reformok áldozatainak körében.
Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhet az első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthat.
Ennek ellenére a jövő vasárnapi második fordulónak a jobbközép Népi Mozgalom Uniója lehet a nagy győztese, amely 30-40 megye irányítását átveheti a baloldaltól, a Nemzeti Front pedig egy vagy két megye irányítását szerezheti meg, ami óriási személyes sikert jelentene a már a 2017-es elnökválasztásra készülő Marine Le Pen számára.
MTI
A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.A felmérések szerint a választóknak kevesebb mint felét érdeklik a helyhatósági választások, ezért a részvétel várhatóan alacsony lesz. Egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérési eredmény szerint a franciák 86 százaléka szerint alig volt választási kampány, 69 százalékuk pedig nincs tisztában a voksolás lényegével.
Ennek egyik oka az is, hogy a két legjelentősebb városban, Párizsban és Lyonban, valamint a tengerentúli megyék közül Guyanán és Martinique-on nem tartanak helyhatósági választást, mert ezeken a helyeken az önkormányzat tölti be a megyei tanács szerepét.
A voksolásnak ugyanakkor országos szinten két nagy politikai tétje van: hány megyét veszít el az egyre népszerűtlenebb és megosztott kormánypárti baloldal, amely a 101-ből jelenleg 61-et irányít, és a március 29-i második forduló után a szélsőjobboldalnak mekkora befolyása lesz a megyei tanácsokban, amelyek évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek.
Most először választják meg egyszerre valamennyi megyei tanács tagjait hat évre, korábban háromévente választották újra a tagok felét.
Újdonság az is, hogy csaknem 4 ezerről 2054-re csökkent a választókörzetek száma, ahol a választók nem egy jelöltre, hanem egy nőből és egy férfiből álló párosra szavaznak annak érdekében, hogy mindkét nem egyenlő mértékben legyen képviselve a tanácsokban.
A páros tagjainak nem feltétlenül kell ugyanahhoz a párthoz tartozniuk, de ugyanazon a listán kell szerepelniük. A megválasztott páros tagjai egymástól függetlenül gyakorolják mandátumukat. Az első fordulóban 18 ezer 194-en jelöltetik magukat.
Ahhoz, hogy egy páros az első fordulóban mandátumot nyerjen, a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a második fordulóban már a relatív többség is elég. A második fordulóba az a páros jut be, amelyik a szavazatok legalább 12,5 százalékát megszerezte az első fordulóban.
A francia gazdaság stagnálása miatti kiábrándulást a kormánypártból és a januári párizsi terrortámadások miatti félelmet a jobboldali ellenzék - amely a baloldalhoz hasonlóan belső megosztottsággal küzd - nem tudta igazán kihasználni, miközben a Marine Le Pen által irányított szélsőjobboldali Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes megszólalásai egyre inkább visszhangra találnak a gazdasági és társadalmi reformok áldozatainak körében.
Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhet az első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthat.
Ennek ellenére a jövő vasárnapi második fordulónak a jobbközép Népi Mozgalom Uniója lehet a nagy győztese, amely 30-40 megye irányítását átveheti a baloldaltól, a Nemzeti Front pedig egy vagy két megye irányítását szerezheti meg, ami óriási személyes sikert jelentene a már a 2017-es elnökválasztásra készülő Marine Le Pen számára.
MTI
Hozzászólások