Megkezdődött Franciaországban a regionális választások első fordulója
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós regionális választások első fordulója, amelynek során közel 44 millió választópolgár az idén újrarajzolt 13 régió tanácsának 1722 tagját választja meg hat évre.
A 2017-es francia elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás tétje az, hogy a három héttel ezelőtti párizsi merényleteket követő bizonytalan légkör milyen mértékben járul hozzá a szélsőjobboldali Nemzeti Front további megerősödéséhez.
A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Eddig 22 régió volt, számuk a mostani választásnál 13-ra csökken. A 171 listán 21 456 jelölt indul az 1722 tanácsnoki helyért.
Ahhoz, hogy egy párt az első fordulóban mandátumot nyerjen, a listájának a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a jövő vasárnapi második fordulóban már a relatív többség is elég lesz.
A második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább 10 százalékát megszerezte az első fordulóban.
A november 13-i merényletsorozat miatt gyakorlatilag elmaradt a kampány a választások előtt, a jelöltek a helyi és a gazdasági problémák helyett elsősorban a terrorizmussal, a közbiztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos témákról beszéltek, jóllehet ezek nem tartoznak a regionális tanácsok hatáskörébe. A régiók a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a közoktatásra fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben.
Az utolsó, pénteken közzétett felmérések szerint országos összesítésben a szélsőjobboldali Nemzeti Front végezhet az első fordulóban az élen a szavazatok közel 30 százalékával, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiakat, amely a szavazatok 28-29 százalékára számíthat. A kormányzó baloldal az első fordulóban alig 23 százalékot szerezhet, s a harmadik helyre szorulhat.
Három héttel a terrortámadásokat követően a francia sajtó megítélése szerint váratlan történelmi jelentőséget adhat a választásnak a szélsőjobboldal győzelme.
A tavalyi európai és önkormányzati választásokon tapasztalt előretörése után a szélsőjobboldal jövő vasárnap legalább két régióban átveheti az irányítást, amire még soha nem volt példa Franciaországban.
A Nemzeti Front az első fordulóban hat régióban is az élen végezhet. A párt bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista beszédmódja a merényleteket követően visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába.
És miközben Francois Hollande államfő tetszési mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták népszerűsége egyáltalán nem változott. A baloldal, amely 2010 óta egy kivételével valamennyi régiót irányítja, valószínűleg csak három vagy négy megyét tud jövő vasárnap megtartani. A kormánypártot a 10 százalékos munkanélküliség miatt is meg akarják büntetni a franciák. A jobbközép ellenzék eközben arra számít, hogy a megyéknek legalább a felét elhódíthatja a baloldaltól.
A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobboldali jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a szélsőjobboldalnak esélye van a győzelemre. Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt kész mindent megtenni ennek érdekében, Nicolas Sarkozy viszont kizárta, hogy pártja összefogna a szocialistákkal a szélsőjobboldal feltartóztatására.
MTI
A 2017-es francia elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás tétje az, hogy a három héttel ezelőtti párizsi merényleteket követő bizonytalan légkör milyen mértékben járul hozzá a szélsőjobboldali Nemzeti Front további megerősödéséhez.
A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Eddig 22 régió volt, számuk a mostani választásnál 13-ra csökken. A 171 listán 21 456 jelölt indul az 1722 tanácsnoki helyért.
Ahhoz, hogy egy párt az első fordulóban mandátumot nyerjen, a listájának a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a jövő vasárnapi második fordulóban már a relatív többség is elég lesz.
A második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább 10 százalékát megszerezte az első fordulóban.
Két párt akkor léphet szövetségre és vonhatja össze a listáit a két forduló között, ha az első fordulóban megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. A győztes lista a megszerzett helyeken felül a tanácsi helyek további 25 százalékával is rendelkezik, a többi helyet pedig arányosan osztják szét a legalább öt százalékot elért pártok között.
A november 13-i merényletsorozat miatt gyakorlatilag elmaradt a kampány a választások előtt, a jelöltek a helyi és a gazdasági problémák helyett elsősorban a terrorizmussal, a közbiztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos témákról beszéltek, jóllehet ezek nem tartoznak a regionális tanácsok hatáskörébe. A régiók a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a közoktatásra fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben.
Az utolsó, pénteken közzétett felmérések szerint országos összesítésben a szélsőjobboldali Nemzeti Front végezhet az első fordulóban az élen a szavazatok közel 30 százalékával, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiakat, amely a szavazatok 28-29 százalékára számíthat. A kormányzó baloldal az első fordulóban alig 23 százalékot szerezhet, s a harmadik helyre szorulhat.
Három héttel a terrortámadásokat követően a francia sajtó megítélése szerint váratlan történelmi jelentőséget adhat a választásnak a szélsőjobboldal győzelme.
A tavalyi európai és önkormányzati választásokon tapasztalt előretörése után a szélsőjobboldal jövő vasárnap legalább két régióban átveheti az irányítást, amire még soha nem volt példa Franciaországban.
A Nemzeti Front az első fordulóban hat régióban is az élen végezhet. A párt bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista beszédmódja a merényleteket követően visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába.
És miközben Francois Hollande államfő tetszési mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták népszerűsége egyáltalán nem változott. A baloldal, amely 2010 óta egy kivételével valamennyi régiót irányítja, valószínűleg csak három vagy négy megyét tud jövő vasárnap megtartani. A kormánypártot a 10 százalékos munkanélküliség miatt is meg akarják büntetni a franciák. A jobbközép ellenzék eközben arra számít, hogy a megyéknek legalább a felét elhódíthatja a baloldaltól.
A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobboldali jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a szélsőjobboldalnak esélye van a győzelemre. Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt kész mindent megtenni ennek érdekében, Nicolas Sarkozy viszont kizárta, hogy pártja összefogna a szocialistákkal a szélsőjobboldal feltartóztatására.
MTI
Hozzászólások