Megkezdődött Törökországban a per a kurdbarát párt számos tagja ellen a 2014-es tiltakozások miatt
2014 októberének elején a néhány napig tartó országos tüntetések résztvevői azzal vádolták a török kormányt és a hadsereget, hogy tétlenül nézi, amint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elfoglalja Észak-Szíriában a főként kurdok lakta Kobani várost, közvetlenül a határ túloldalán.
Ankara a zavargásokért a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított és a délkelet-törökországi kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), valamint a HDP-t teszi felelőssé, amelyet a PKK "politikai kirakatának" tekint, noha a párt tagadja, hogy volna kapcsolata a PKK-val.
A per érintettjei ellen 29 pontban emelt vádat az ügyészség, köztük felbujtás, valamint az állam egységének, az ország integritásának megsértése, továbbá szándékos emberölés miatt. A vádlottak közül 28-at tartanak előzetes letartóztatásban, beleértve a kurdbarát párt két korábbi társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t. Hatan szabadlábon tartózkodhatnak, míg a többiek szökésben vannak.
Mithat Sancar, a HDP jelenlegi férfi társelnöke a bíróság épülete előtt nyilatkozva összeesküvésnek és politikai bosszúnak minősítette az eljárást. "Azt feltételezik, hogy el tudják nyomni a hangunkat, tévednek" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy folytatják ellenállásukat a békéért, a demokráciáért, a szabadságért és az igazságért.
A török vezetés különösen a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletet követő tisztogatások keretében kezdett el fokozottan fellépni a kurdbarát párt társelnökei, politikusai, polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért. A párt számos tagja továbbra is előzetes letartóztatásban ül, mert a legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
Legutóbb idén március közepén a legfelsőbb bíróság egyik ügyésze terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva a HDP bezáratását célzó eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál. A testület március végén eljárásjogi hiányosságok miatt visszaküldte az ügyészségnek a keresetet. A parlamenti képviselők mentelmi jogát 2016 első felében törölték el Törökországban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások