Megnőtt Romániában részvételi hajlandóság, a bejutási küszöb alatt mérik az RMDSZ-t
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet április 12. és május 3. között készült, hétfőn közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 39,2 százaléka ígérte biztosan, és további mintegy 31 százaléka nevezte valószínűnek, hogy leadja voksát a május 26-i EP-választáson.
A felmérés készítői az EP-választás napjára kiírt korrupcióellenes népszavazással hozta összefüggésbe a látványos változást. A megkérdezettek 59 százaléka helyeselte, 23,8 százaléka helytelenítette azt, hogy Klaus Iohannis államfő népszavazást írt ki igazságügyi témákról az EP-választás napjára. A baloldali kormánykoalícióval éles konfliktusban álló Klaus Iohannis jobboldali államfő április 25-én hozott elnöki rendeletet a népszavazásról. Az elnök referendummal tiltatná meg, hogy Romániában amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot.
Ami a pártpreferenciákat illeti, most már az INSCOP is ellenzéki győzelmet jósol: a határozott opcióval rendelkezők 27,6 százaléka adná voksát az Európai Néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártra (PNL), miközben a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a pártválasztók 25,5 százaléka voksolna.
A szintén ellenzéki, Dacian Ciolos volt kormányfő által létrehozott USR-PLUS pártszövetségre a megkérdezettek 16,5 százaléka, a kormánykoalíció kisebbik, liberális pártjára, az ALDE-ra 9,2 százalékuk voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,1 százalékkal.
A háromszázalékos hibahatárral készült új INSCOP-felmérés most már csak 4,8 százalékos eredményt jósol az RMDSZ jelöltlistájának. A korábbi, március 5-13 időszakban megkérdezett romániai választók öt százaléka mondta azt, hogy a magyar érdekképviselet jelöltlistájára voksolna. Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be.
Elemzők szerint a romániai belpolitikai feszültségek, amelyek a jogállamisághoz és az EU-hoz viszonyulás törésvonala mentén osztják meg a kormányon lévő és ellenzéki pártokat, mozgósító hatást gyakorolhatnak a románságra. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát. Romániában az év végén elnökválasztást is rendeznek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások