Megtiltotta az arcot takaró öltözetek viselését a német állami alkalmazottaknak a Bundestag
Megtiltotta az arcot takaró öltözetek viselését az állami alkalmazottaknak a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag.
A törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulását is igénylő döntés azt jelenti, hogy Németország nem veszi át az Európában elsőként Franciaországban bevezetett általános "burkatilalmat", vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró muzulmán női ruhák, a burka és a nikáb viselése.
Az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet bizalmon alapuló viszonyt megteremteni - indokolták a javaslatot a kormánypártok, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD).
Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.
A napirendi pontot késő este tárgyalták, a hozzászóló képviselők eltekintettek a vitától, írásban csatolták felszólalásukat a jegyzőkönyvöz. Ezek alapján az ellenzéki pártok haszontalan és populista intézkedésnek minősítették a kormányoldal kezdeményezését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről megjegyezték, hogy a különleges rendőri egységek arcukat eltakaró, maszkos tagjai harcias megjelenésükkel inkább a megfélemlítéshez és nem az állampolgárok és az állam közötti bizalmas viszonyhoz járulnak hozzá.
Hozzátették, hogy egy, a muzulmán nők önrendelkezése mellett kiálló civil szervezet felmérése szerint a mintegy kétmillió németországi muzulmán nő elenyésző töredéke visel arcot takaró öltözetet. A menekültekkel és az országba látogató turistákkal együtt számuk 5000 és 6000 között lehet. A Bayerischer Rundfunk (BR) bajor közszolgálati médiatársaság felvilágosítást kért a szövetségi belügyminisztériumtól és a 16 tartományi belügyminisztériumtól arról, hogy miként érintheti az állami intézményrendszert az új szabály.
A válaszok alapján "gyakorlatilag senkit sem" érint az arc eltakarásának tilalmáról rendelkező törvény - jelentette a BR. Beszámolója szerint hasonlóan nyilatkoztak a bírók és ügyészek érdekképviseleténél (Deutscher Richterbund), a mintegy 16 ezer bírót és ügyészt összefogó szervezet tudomása szerint egyetlen esetben sem fordult elő, hogy egy bíró arcot takaró öltözékben végezte munkáját.
Azonban a közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.
(Forrás: MTI)
A törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat hozzájárulását is igénylő döntés azt jelenti, hogy Németország nem veszi át az Európában elsőként Franciaországban bevezetett általános "burkatilalmat", vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró muzulmán női ruhák, a burka és a nikáb viselése.A csütörtökön késő este elfogadott német jogszabály csak az állami alkalmazottakra vonatkozik. Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarniuk az arcot.
Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.
A napirendi pontot késő este tárgyalták, a hozzászóló képviselők eltekintettek a vitától, írásban csatolták felszólalásukat a jegyzőkönyvöz. Ezek alapján az ellenzéki pártok haszontalan és populista intézkedésnek minősítették a kormányoldal kezdeményezését. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről megjegyezték, hogy a különleges rendőri egységek arcukat eltakaró, maszkos tagjai harcias megjelenésükkel inkább a megfélemlítéshez és nem az állampolgárok és az állam közötti bizalmas viszonyhoz járulnak hozzá.
Hozzátették, hogy egy, a muzulmán nők önrendelkezése mellett kiálló civil szervezet felmérése szerint a mintegy kétmillió németországi muzulmán nő elenyésző töredéke visel arcot takaró öltözetet. A menekültekkel és az országba látogató turistákkal együtt számuk 5000 és 6000 között lehet. A Bayerischer Rundfunk (BR) bajor közszolgálati médiatársaság felvilágosítást kért a szövetségi belügyminisztériumtól és a 16 tartományi belügyminisztériumtól arról, hogy miként érintheti az állami intézményrendszert az új szabály.
A válaszok alapján "gyakorlatilag senkit sem" érint az arc eltakarásának tilalmáról rendelkező törvény - jelentette a BR. Beszámolója szerint hasonlóan nyilatkoztak a bírók és ügyészek érdekképviseleténél (Deutscher Richterbund), a mintegy 16 ezer bírót és ügyészt összefogó szervezet tudomása szerint egyetlen esetben sem fordult elő, hogy egy bíró arcot takaró öltözékben végezte munkáját.
Azonban a közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások