Megtörni látszik a francia szakszervezeti egység, miután a kormány átvállalja a vasúttársaság adósságának kétharmadát
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: A francia kormány pénteken megerősítette, hogy átvállalja az állami vasúttársaság (SNCF) adósságállományának kétharmadát, valamint növeli a beruházási támogatást. A bejelentést követően megtörni látszik a szakszervezeti egység, miután a radikális CGT és a Sud folytatni kívánja a gördülő sztrájkot a vasúti reform ellen, a többi szakszervezet viszont a megmozdulás befejezését helyezte kilátásba.
Edouard Philippe miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta a szakszervezeti vezetőket, és az előzetes sajtóértesüléseknek megfelelően bejelentette: az állam két részletben 35 milliárd eurót (25 milliárdot 2020-ban, 10 milliárdot pedig 2022-ben) átvállal az SNCF több mint 54 milliárd eurós adósságállományából.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy az állam évente 200 millió euróval megemeli a beruházásait a francia vasútnál, azaz ezentúl évente 3,8 milliárd eurót juttat fejlesztésekre az SNCF-nek.
"A kormány nyitottabbnak tűnik, de továbbra is nehezen kötelezi el magát" - mondta Laurent Brun, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vasúti ágazatának vezetője, aki a sztrájk folytatására szólított fel. Philippe Martinez, a CGT elnöke is megerősítette, hogy egyelőre nem függesztik fel a tiltakozást. A CGT háromoldalú egyeztetést követel, a kormány, a szakszervezetek és az SNCF vezetőinek részvételével annak érdekében, hogy a kormány a írásban is elkötelezze magát. A CGT szerint erre a miniszterelnök nem mondott nemet.
Luc Bérille, a második legnagyobb vasúti szakszervezet, az UNSA vezetője viszont azt mondta, hogy megnyugtató a kormány "határozott bejelentése", ezért "mielőbb" meghozzák a döntést a sztrájk várható befejezéséről. Az UNSA azonban egyelőre még támogatja a reform elleni tiltakozó akciókat. A parlament alsóházában április 17-én a jelen lévő képviselők több mint nyolcvan százaléka megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődött a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a közel 170 módosító indítvánnyal kiegészült szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.
A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
A reform az adósságállományról nem rendelkezik, de Emmanuel Macron államfő már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a kormány átvállalja azt. A szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartottak munkabeszüntetést, ez volt a 21. és 22. sztrájknap. A vezetőség adatai szerint a munkabeszüntetésben az összes dolgozónak már csak 15, a mozdonyvezetőknek és a jegyellenőröknek 50 százaléka vesz részt.
A sztrájk elején 30, illetve 70 százalékos volt az arány. A francia vasutasoknak ugyanakkor 95 százaléka nemmel szavazott a kormány reformjára a szakszervezetek által az állami vasúttársaságánál (SNCF) múlt héten szervezett voksoláson, amelyen a részvételi arány 61 százalékos volt, de a voksolásnak nincsen jogi ereje.
Az IFOP közvélemény-kutató intézet által készített, a Le Journal du Dimanche című lapban vasárnap közölt reprezentatív felmérés szerint a franciáknak már csak 42 százaléka támogatja a vasutasok megmozdulását, egy másik, a Le Monde című napilapban közzétett felmérés szerint a franciák 75 százaléka úgy véli, hogy indokolt a kormány által elindított vasúti reform, s 57 százalékuk úgy látja, hogy a vasutasokat túl sok előny illeti meg.
(Forrás: MTI)
Edouard Philippe miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta a szakszervezeti vezetőket, és az előzetes sajtóértesüléseknek megfelelően bejelentette: az állam két részletben 35 milliárd eurót (25 milliárdot 2020-ban, 10 milliárdot pedig 2022-ben) átvállal az SNCF több mint 54 milliárd eurós adósságállományából.
A kormány vasúti reformja ellen április eleje óta tiltakozó vasúti szakszervezetek régóta követelték az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből fakadó hatalmas adósságállomány átvállalását, miután álláspontjuk szerint anélkül a reformot követően az SNCF csődbe menne.
"A kormány nyitottabbnak tűnik, de továbbra is nehezen kötelezi el magát" - mondta Laurent Brun, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vasúti ágazatának vezetője, aki a sztrájk folytatására szólított fel. Philippe Martinez, a CGT elnöke is megerősítette, hogy egyelőre nem függesztik fel a tiltakozást. A CGT háromoldalú egyeztetést követel, a kormány, a szakszervezetek és az SNCF vezetőinek részvételével annak érdekében, hogy a kormány a írásban is elkötelezze magát. A CGT szerint erre a miniszterelnök nem mondott nemet.
Luc Bérille, a második legnagyobb vasúti szakszervezet, az UNSA vezetője viszont azt mondta, hogy megnyugtató a kormány "határozott bejelentése", ezért "mielőbb" meghozzák a döntést a sztrájk várható befejezéséről. Az UNSA azonban egyelőre még támogatja a reform elleni tiltakozó akciókat. A parlament alsóházában április 17-én a jelen lévő képviselők több mint nyolcvan százaléka megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődött a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a közel 170 módosító indítvánnyal kiegészült szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.
A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
A reform az adósságállományról nem rendelkezik, de Emmanuel Macron államfő már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a kormány átvállalja azt. A szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartottak munkabeszüntetést, ez volt a 21. és 22. sztrájknap. A vezetőség adatai szerint a munkabeszüntetésben az összes dolgozónak már csak 15, a mozdonyvezetőknek és a jegyellenőröknek 50 százaléka vesz részt.
A sztrájk elején 30, illetve 70 százalékos volt az arány. A francia vasutasoknak ugyanakkor 95 százaléka nemmel szavazott a kormány reformjára a szakszervezetek által az állami vasúttársaságánál (SNCF) múlt héten szervezett voksoláson, amelyen a részvételi arány 61 százalékos volt, de a voksolásnak nincsen jogi ereje.
Az IFOP közvélemény-kutató intézet által készített, a Le Journal du Dimanche című lapban vasárnap közölt reprezentatív felmérés szerint a franciáknak már csak 42 százaléka támogatja a vasutasok megmozdulását, egy másik, a Le Monde című napilapban közzétett felmérés szerint a franciák 75 százaléka úgy véli, hogy indokolt a kormány által elindított vasúti reform, s 57 százalékuk úgy látja, hogy a vasutasokat túl sok előny illeti meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások