Megvan Erdogan utóda
Ahmet Davutoglu, a jelenlegi török külügyminiszter foglalhatja el a miniszterelnöki széket.
Pont került Törökország egyik legfontosabb politikai kérdésének a végére, azaz kiderült, hogy ki lesz Erdogan után az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője, és ki fogja betölteni a miniszterelnöki pozíciót.
A választás kevés ember lepett meg, hiszen Erdogan már korábban is a jelenlegi külügyminisztert jelölte ki utódjának. Ahmet Davutoglut augusztus 27-én fogják megválasztani az AKP pártelnökkének. Egy nappal később Erdogan veszi át a hatalmat Abdullah Gültől, és saját maga nevezi ki utódját, aki neki nyújtja be a kormánya névsorát.
Davutoglu kinevezése azért nem meglepő, mert köztudott, hogy ő Erdogan egyik leglojálisabb embere, aki a különböző botrányok ellenére is kitartott a miniszterelnök mellett. Az is mellette szólt, hogy komoly tapasztalatokra és elismerésekre tett szert a kurdokkal kezdett békefolyamatban és a párhuzamos állam elleni harcban.
Erdogan ugyanis azzal vádolja Fethullah Gülen befolyásos török hitszónokot, aki az USA-ban él önkéntes száműzetésben, hogy az általa vezetett Hizmet (Szolgálat) mozgalom olyan nagy befolyást gyakorol a török bíróságokra és a médiára, hogy azzal létrehozott egy párhuzamos államot Törökországban.
Az AKP jelenlegi pártelnöke leszögezte a végrehajtó bizottság ankarai ülése után, hogy együtt fognak harcolni a párhuzamos struktúra ellen, és a következő kormány legfontosabb dolga az, hogy elfogadja az új alkotmányt.
Davutoglut sokan kritizálják Törökországban, köztük a szekuláris és világi Törökország képviselői, akik „neo-Ottomán Birodalom megteremtésével” és „Pán-Iszlám külpolitikájával” vádolják a külügyminisztert. Emellett sokan azért sem örülnek a következő miniszterelnök személyének, mert őt tartják felelősnek azért, mert a Közel-Keleten jelenleg negatív Törökország megítélése.
Ők azt állítják, hogy Ankara Tunéziától kezdve, Egyiptomon át, egészen Irakkal bezárólag támogatta az iszlamistákat, elsősorban a Muszlim Testvériségeket, valamint túlságosan beavatkozott a szíriai válságba. Mindez lerombolta Törökország korábbi pozitív képét, és instabil helyzetet teremtett a Közel-Keleten, ez pedig hozzájárult az Iszlám Állam térnyeréséhez.
(Forrás: keletport.hu)
Pont került Törökország egyik legfontosabb politikai kérdésének a végére, azaz kiderült, hogy ki lesz Erdogan után az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője, és ki fogja betölteni a miniszterelnöki pozíciót.A választás kevés ember lepett meg, hiszen Erdogan már korábban is a jelenlegi külügyminisztert jelölte ki utódjának. Ahmet Davutoglut augusztus 27-én fogják megválasztani az AKP pártelnökkének. Egy nappal később Erdogan veszi át a hatalmat Abdullah Gültől, és saját maga nevezi ki utódját, aki neki nyújtja be a kormánya névsorát.
Davutoglu kinevezése azért nem meglepő, mert köztudott, hogy ő Erdogan egyik leglojálisabb embere, aki a különböző botrányok ellenére is kitartott a miniszterelnök mellett. Az is mellette szólt, hogy komoly tapasztalatokra és elismerésekre tett szert a kurdokkal kezdett békefolyamatban és a párhuzamos állam elleni harcban.
Erdogan ugyanis azzal vádolja Fethullah Gülen befolyásos török hitszónokot, aki az USA-ban él önkéntes száműzetésben, hogy az általa vezetett Hizmet (Szolgálat) mozgalom olyan nagy befolyást gyakorol a török bíróságokra és a médiára, hogy azzal létrehozott egy párhuzamos államot Törökországban.
Az AKP jelenlegi pártelnöke leszögezte a végrehajtó bizottság ankarai ülése után, hogy együtt fognak harcolni a párhuzamos struktúra ellen, és a következő kormány legfontosabb dolga az, hogy elfogadja az új alkotmányt.
Davutoglut sokan kritizálják Törökországban, köztük a szekuláris és világi Törökország képviselői, akik „neo-Ottomán Birodalom megteremtésével” és „Pán-Iszlám külpolitikájával” vádolják a külügyminisztert. Emellett sokan azért sem örülnek a következő miniszterelnök személyének, mert őt tartják felelősnek azért, mert a Közel-Keleten jelenleg negatív Törökország megítélése.
Ők azt állítják, hogy Ankara Tunéziától kezdve, Egyiptomon át, egészen Irakkal bezárólag támogatta az iszlamistákat, elsősorban a Muszlim Testvériségeket, valamint túlságosan beavatkozott a szíriai válságba. Mindez lerombolta Törökország korábbi pozitív képét, és instabil helyzetet teremtett a Közel-Keleten, ez pedig hozzájárult az Iszlám Állam térnyeréséhez.
(Forrás: keletport.hu)
Hozzászólások