Megvédték Luxembourgban a fókatermékek kereskedelmét korlátozó uniós rendeletet
Az Európai Bíróság csütörtökön a fellebbezési szakaszban is helybenhagyta azt az első fokú végzést, amely szerint nem lehet teljesíteni a fókatermékek kereskedelméről szóló uniós rendelet megsemmisítése iránti keresetet.
A szóban forgó rendelet szerint a fókatermékek unión belüli forgalomba hozatala általános szabályként csak akkor megengedett, ha e termékek az inuitok és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak a létfenntartásukhoz.
A kanadai inuitok érdekeit képviselő szervezet, az Inuit Tapiriit Kanatami, továbbá egyéb érintettek - különböző nemzetiségű fókatermék-gyártók és kereskedők - úgy ítélték meg, hogy a rendelet sérti a gazdasági érdekeiket, és az EU luxembourgi igazságszolgáltató fórumától kérték annak megsemmisítését.
Az első fokon eljáró testület 2011. szeptember 6-i végzésében a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította. Megállapította, hogy a rendelet olyan jogalkotási aktusnak minősül, amelyet a természetes és jogi személyek csak azon kettős feltétel teljesülése esetén támadhatnának meg, ha a jogi aktus egyfelől közvetlenül, másfelől személyükben is érintené őket. Márpedig a jelen esetben ezen elfogadhatósági feltételek nem teljesültek - állapították meg az első fokú végzésben.
A fellebbezést most másodfokon is elutasították, megerősítve azt, hogy a megtámadhatóságnak a közvetlen és a személyes érintettség egyaránt előfeltétele.
A jogvita elhúzódásának hátterében az állt, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta bizonyos általános hatályú jogi aktusokat azok is megtámadhatnak az uniós bíróságok előtt, akik nem felelnek meg a személyükben való érintettség feltételének. Ugyanakkor - mutatott most rá a másodfokú luxembourgi fórum - e kevésbé szigorú elfogadhatósági szabály csak a jogi aktusok szűkebb kategóriájára alkalmazható, a kifejezetten jogalkotási aktusokra nem.
MTI
A szóban forgó rendelet szerint a fókatermékek unión belüli forgalomba hozatala általános szabályként csak akkor megengedett, ha e termékek az inuitok és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak a létfenntartásukhoz.
A kanadai inuitok érdekeit képviselő szervezet, az Inuit Tapiriit Kanatami, továbbá egyéb érintettek - különböző nemzetiségű fókatermék-gyártók és kereskedők - úgy ítélték meg, hogy a rendelet sérti a gazdasági érdekeiket, és az EU luxembourgi igazságszolgáltató fórumától kérték annak megsemmisítését.
Az első fokon eljáró testület 2011. szeptember 6-i végzésében a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította. Megállapította, hogy a rendelet olyan jogalkotási aktusnak minősül, amelyet a természetes és jogi személyek csak azon kettős feltétel teljesülése esetén támadhatnának meg, ha a jogi aktus egyfelől közvetlenül, másfelől személyükben is érintené őket. Márpedig a jelen esetben ezen elfogadhatósági feltételek nem teljesültek - állapították meg az első fokú végzésben.
A fellebbezést most másodfokon is elutasították, megerősítve azt, hogy a megtámadhatóságnak a közvetlen és a személyes érintettség egyaránt előfeltétele.
A jogvita elhúzódásának hátterében az állt, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta bizonyos általános hatályú jogi aktusokat azok is megtámadhatnak az uniós bíróságok előtt, akik nem felelnek meg a személyükben való érintettség feltételének. Ugyanakkor - mutatott most rá a másodfokú luxembourgi fórum - e kevésbé szigorú elfogadhatósági szabály csak a jogi aktusok szűkebb kategóriájára alkalmazható, a kifejezetten jogalkotási aktusokra nem.
MTI
Hozzászólások