Merkel: nem kell minden áron közös nyilatkozattal zárni a G7-csúcsot
Nem kell minden áron az egyetértést kifejező közös nyilatkozattal zárni a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) következő csúcstalálkozóját - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Kiemelte, hogy nem szabad "felpuhítani" az eddigi G7-csúcstalálkozókon elért eredményeket, köztük a protekcionizmus elutasítását és az egységes kiállást a méltányos világkereskedelmi rendszer mellett, és nem szabad csak a kompromisszum kedvéért kompromisszumot kötni.
Az első témát a kormány jelölhette ki, ez volt a pénteken Kanadában kezdődő kétnapos G7-csúcs, amelyről a kancellár bevezetője után 30 percig tehetettek fel kérdéseket, majd a fórum második felében bármilyen ügyben kérdőre vonhatták a kormányfőt. Angela Merkel az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta csoport vezetőinek tanácskozásáról szólva kiemelte, hogy nehéz megbeszélésekre számít, főleg Donald Trump amerikai elnökkel. Mint mondta, az iráni atomprogram, a párizsi klímaegyezmény és az amerikai védővámok ügye mind azt mutatja, hogy "komoly problémák" vannak multilaterális - többoldalú - megállapodásokkal.
Arról is beszélt, hogy nincs napirenden Oroszország visszavétele a csoportba, mert tagjai kiállnak a nemzetközi jog mellett, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése Oroszországba pedig súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A többi között azt is elmondta, hogy a találkozón kétoldalú megbeszélést folytat majd Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel.
Angela Merkel a fórum második felében a legtöbb kérdést a migrációval, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségén törvénysértő módon elbírált menedékjogi kérelmekkel kapcsolatban kapta. Azokkal a hét végi sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint tudott a BAMF szerkezeti gondjairól, hangsúlyozta, hogy éppen azért került a hivatal élére 2015-ben Frank-Jürgen Weise - akit a legjobb német államigazgatási vezetők között tartanak számon -, mert súlyos szerkezeti, működési hiányosságok mutatkoztak, amelyeken időközben sikerült javítani, de sok tennivaló van még.
Kiemelte, hogy számtalanszor tárgyalt a BAMF vezetőjével a szervezet állapotáról. Hozzátette, hogy a BAMF munkatársainak döntő többsége rendkívül nehéz körülmények - a nemzetközi menekültválság elmélyülése közepette - is kiváló munkát végzett. Kormányának korábbi álláspontját megerősítve kijelentette: a válság 2015-ös elmélyülése rendkívüli humanitárius helyzetet okozott, amellyel az ország sikeresen megbirkózott.
Ismertette: elkészül a külügyminisztérium elemzése Afganisztán biztonsági helyzetéről, amelynek alapján a kormány úgy látja, hogy nem kell többé korlátozni az elutasított menedékkérők visszaszállítását a dél-ázsiai országba. A témák között szerepelt az Európai Unión kívülről származó képzett munkavállalók bevándorlásáról szóló - a menekültügytől független - törvény ügye is, amellyel kapcsolatban Angela Merkel ismertette, hogy a szerdai kormányülés után, az ügyben érintett miniszterek első egyeztetésével megkezdődött a jogszabály kidolgozása.
Az euróövezet tervezett reformjával kapcsolatban megerősítette álláspontját, miszerint nem szabad közösségi szintre emelni az államadósság törlesztése iránti tagállami felelősséget, ezért az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével kiépítendő euróövezeti valutaalapnak csak szigorú feltételekkel szabad majd hitelekkel támogatnia a külső segítségre szoruló országokat.
(Forrás: MTI)
Kiemelte, hogy nem szabad "felpuhítani" az eddigi G7-csúcstalálkozókon elért eredményeket, köztük a protekcionizmus elutasítását és az egységes kiállást a méltányos világkereskedelmi rendszer mellett, és nem szabad csak a kompromisszum kedvéért kompromisszumot kötni.
Ezért meglehet, hogy "őszintébb" megoldás, ha közös zárónyilatkozat helyett csak egy összefoglalót adnak ki a házigazda kanadai kormány szerkesztésében. Angela Merkel egy új parlamenti formátum keretében, a képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fórumán nyilatkozott. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban most először kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt, egy órán keresztül, minden kérdésre és válaszra egy-egy perc volt.
Az első témát a kormány jelölhette ki, ez volt a pénteken Kanadában kezdődő kétnapos G7-csúcs, amelyről a kancellár bevezetője után 30 percig tehetettek fel kérdéseket, majd a fórum második felében bármilyen ügyben kérdőre vonhatták a kormányfőt. Angela Merkel az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta csoport vezetőinek tanácskozásáról szólva kiemelte, hogy nehéz megbeszélésekre számít, főleg Donald Trump amerikai elnökkel. Mint mondta, az iráni atomprogram, a párizsi klímaegyezmény és az amerikai védővámok ügye mind azt mutatja, hogy "komoly problémák" vannak multilaterális - többoldalú - megállapodásokkal.
Arról is beszélt, hogy nincs napirenden Oroszország visszavétele a csoportba, mert tagjai kiállnak a nemzetközi jog mellett, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése Oroszországba pedig súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A többi között azt is elmondta, hogy a találkozón kétoldalú megbeszélést folytat majd Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel.
Angela Merkel a fórum második felében a legtöbb kérdést a migrációval, illetve a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) brémai kirendeltségén törvénysértő módon elbírált menedékjogi kérelmekkel kapcsolatban kapta. Azokkal a hét végi sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint tudott a BAMF szerkezeti gondjairól, hangsúlyozta, hogy éppen azért került a hivatal élére 2015-ben Frank-Jürgen Weise - akit a legjobb német államigazgatási vezetők között tartanak számon -, mert súlyos szerkezeti, működési hiányosságok mutatkoztak, amelyeken időközben sikerült javítani, de sok tennivaló van még.
Kiemelte, hogy számtalanszor tárgyalt a BAMF vezetőjével a szervezet állapotáról. Hozzátette, hogy a BAMF munkatársainak döntő többsége rendkívül nehéz körülmények - a nemzetközi menekültválság elmélyülése közepette - is kiváló munkát végzett. Kormányának korábbi álláspontját megerősítve kijelentette: a válság 2015-ös elmélyülése rendkívüli humanitárius helyzetet okozott, amellyel az ország sikeresen megbirkózott.
Ismertette: elkészül a külügyminisztérium elemzése Afganisztán biztonsági helyzetéről, amelynek alapján a kormány úgy látja, hogy nem kell többé korlátozni az elutasított menedékkérők visszaszállítását a dél-ázsiai országba. A témák között szerepelt az Európai Unión kívülről származó képzett munkavállalók bevándorlásáról szóló - a menekültügytől független - törvény ügye is, amellyel kapcsolatban Angela Merkel ismertette, hogy a szerdai kormányülés után, az ügyben érintett miniszterek első egyeztetésével megkezdődött a jogszabály kidolgozása.
Az euróövezet tervezett reformjával kapcsolatban megerősítette álláspontját, miszerint nem szabad közösségi szintre emelni az államadósság törlesztése iránti tagállami felelősséget, ezért az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével kiépítendő euróövezeti valutaalapnak csak szigorú feltételekkel szabad majd hitelekkel támogatnia a külső segítségre szoruló országokat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások