Merkel: nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása

Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.

    
Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és "csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását". Azonban az EU-ban "szolidaritásra van szükségünk", és a szolidaritást megtagadó tagországoknak "számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem" - mondta Angela Merkel.
    

Arra a kérdésre, nem ellentmondás-e, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő, a német kancellár kijelentette, hogy nincs szó ellentmondásról. A 2015-ös "különleges kihívásokra" adott "politikai és humanitárius válasz" helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele és a folyamat irányítása, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy "ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet".
    

Az viszont valóban helytelen volt, hogy a megelőző években "Németország, mint ahogy egész Európa", túl sokáig hagyatkozott az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszerre, amely az akkori állapotában nem volt működőképes. Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról, hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak - tette hozzá a német kancellár.
    

Kiemelte, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és "egy új, átfogó partnerség" jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra. "Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk" - mondta Angela Merkel.
    

A Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy pénteken, ugyancsak a Passauer Neue Pressében közölt interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európa Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy "a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére" van szükség.
    

Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble kiemelte: "bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot", mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban.
    

Azonban az is "világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt (a közös ügyekben), az végül saját magának árt leginkább" - mondta Wolfgang Schäuble. A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult keresettel az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet múlt szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű testület.
   

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot "bevándorlóországgá" változtassák.


(Forrás: MTI)