Mol-INA-ügy - Nemzetközi jogász: kiadhatnak európai elfogatóparancsot
A július 1-jei európai uniós csatlakozásával Horvátországnak lehetősége nyílt európai elfogatóparancs kiadására - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a horvát ügyészség csütörtökön kezdeményezte Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának kihallgatását.
Lattmann Tamás elmondta, az uniós tagállamok viszonyában létezik az európai elfogatóparancs intézménye, amelyet a tagállamoknak közvetlenül be is kell építeniük jogrendszerükbe. Az jelenleg kérdéses, hogy ezt Horvátország milyen "mélységben" tette meg, így nehezen megállapítható, hogy az ottani ügyészség nyilatkozatának tartalma mennyire helytálló - tette hozzá a nemzetközi jogász.
A korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) csütörtökön a honlapján adott hírt arról, hogy a nemzetközi jogsegély keretében kérést küldtek az illetékes magyar szervekhez, nyújtsák át az első kihallgatásra szóló idézést a Mol elnök-vezérigazgatójának.
Lattmann Tamás álláspontja szerint uniós tagság nélkül is lehetőség van idézés kézbesítésére, az általános nemzetközi jogsegély alapján.
A nemzetközi jogász tájékoztatása szerint a horvát hatóságok az európai elfogatóparancs alapján akár letartóztatást is kérhetnek a magyar hatóságoktól. Amennyiben ezt nemzetközi jogsegély alapján kérnék, a magyar hatóságoknak "lenne arra módjuk", hogy ezt a kérést ne teljesítsék.
Lattmann Tamás hangsúlyozta: ha a gyanúsított az átadott idézésre legalább érdemben nem reagál, az a horvát jog megsértésének minősül, ennek eredményeképpen pedig akár már letartóztatási parancs is kiadható lenne ellene. Ennek Magyarország általi kötelező végrehajtását a horvát hatóságok azonban nem kérhették országuk uniós csatlakozása előtt.
Általában minden állam joga lehetővé teszi, hogy ha a gyanúsított - így akár a Mol vezetője - megjelenik a kihallgatáson, akkor akár őrizetbe is vehetik, majd le is tartóztathatják. A nemzetközi jogsegély keretében ugyanakkor lehetséges az is, hogy a kihallgatást Magyarországon tartsák meg - tette hozzá Lattmann Tamás.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem érkezett hivatalos megkeresés a horvát ügyészségtől a Mol vezetőjének kihallgatására.
Ivo Sanader volt kormányfőt a zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélte. Az egyik vádpont szerint Sanader a Moltól 10 millió euró (2,93 milliárd forint) kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. Ivan Turudic bíró az ítélet indoklásában egyebek között azt állította, hogy a horvát kormány és a Mol által kötött megállapodások károsak Horvátország szempontjából.
A Mol visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.
Az MTI kérdésére csütörtökön a Mol hangsúlyozta: továbbra is fenntartja álláspontját a vádak megalapozatlanságáról, amelyet nemzetközi jogi szakértők is megerősítettek. Hozzátették, hogy a korábbiaknak megfelelően továbbra is minden illetékes hatósággal együttműködnek az ügyben.
MTI
Lattmann Tamás elmondta, az uniós tagállamok viszonyában létezik az európai elfogatóparancs intézménye, amelyet a tagállamoknak közvetlenül be is kell építeniük jogrendszerükbe. Az jelenleg kérdéses, hogy ezt Horvátország milyen "mélységben" tette meg, így nehezen megállapítható, hogy az ottani ügyészség nyilatkozatának tartalma mennyire helytálló - tette hozzá a nemzetközi jogász.
A korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) csütörtökön a honlapján adott hírt arról, hogy a nemzetközi jogsegély keretében kérést küldtek az illetékes magyar szervekhez, nyújtsák át az első kihallgatásra szóló idézést a Mol elnök-vezérigazgatójának.
Az USKOK hozzátette, hogy a választól függően fog majd dönteni arról, milyen további eljárást kövessen az európai elfogatóparancs esetleges kiadásával kapcsolatban.
Lattmann Tamás álláspontja szerint uniós tagság nélkül is lehetőség van idézés kézbesítésére, az általános nemzetközi jogsegély alapján.
A nemzetközi jogász tájékoztatása szerint a horvát hatóságok az európai elfogatóparancs alapján akár letartóztatást is kérhetnek a magyar hatóságoktól. Amennyiben ezt nemzetközi jogsegély alapján kérnék, a magyar hatóságoknak "lenne arra módjuk", hogy ezt a kérést ne teljesítsék.
Lattmann Tamás hangsúlyozta: ha a gyanúsított az átadott idézésre legalább érdemben nem reagál, az a horvát jog megsértésének minősül, ennek eredményeképpen pedig akár már letartóztatási parancs is kiadható lenne ellene. Ennek Magyarország általi kötelező végrehajtását a horvát hatóságok azonban nem kérhették országuk uniós csatlakozása előtt.
Általában minden állam joga lehetővé teszi, hogy ha a gyanúsított - így akár a Mol vezetője - megjelenik a kihallgatáson, akkor akár őrizetbe is vehetik, majd le is tartóztathatják. A nemzetközi jogsegély keretében ugyanakkor lehetséges az is, hogy a kihallgatást Magyarországon tartsák meg - tette hozzá Lattmann Tamás.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem érkezett hivatalos megkeresés a horvát ügyészségtől a Mol vezetőjének kihallgatására.
Ivo Sanader volt kormányfőt a zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélte. Az egyik vádpont szerint Sanader a Moltól 10 millió euró (2,93 milliárd forint) kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. Ivan Turudic bíró az ítélet indoklásában egyebek között azt állította, hogy a horvát kormány és a Mol által kötött megállapodások károsak Horvátország szempontjából.
A Mol visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.
Az MTI kérdésére csütörtökön a Mol hangsúlyozta: továbbra is fenntartja álláspontját a vádak megalapozatlanságáról, amelyet nemzetközi jogi szakértők is megerősítettek. Hozzátették, hogy a korábbiaknak megfelelően továbbra is minden illetékes hatósággal együttműködnek az ügyben.
MTI
Hozzászólások