Montenegró bizottságot hoz létre a Jadran oktatóhajó tulajdonjogának kivizsgálására
Montenegró bizottságot hoz létre a Jadran oktatóhajó tulajdonjogának kivizsgálására - közölte a podgoricai külügyminisztérium azt követően, hogy a horvát kormány bizottságot hozott létre a Jadran katonai oktatóhajó és más, a volt Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tulajdonába tartozó katonai eszközök Montenegrótól történő visszaszerzésére.
Zágráb szerint a vitorlás a horvát haditengerészet tulajdona, Podgorica azonban ezt határozottan visszautasítja.
A montenegrói külügyminisztérium közleménye szerint noha a két ország álláspontja eltér bizonyos ügyekben, például a Jadran oktatóhajót illetően, ez nem jelenthet akadályt a kétoldalú kapcsolatok javítását célzó párbeszéd során.
"Szövetségesekként Montenegró és Horvátország minden szinten folyamatos párbeszédet folytat, közös érdeküknek tekintve, hogy minden kétoldalú kérdést barátságos és nyitott szellemben oldjon meg, azzal a céllal, hogy szomszédos országokhoz méltó, kölcsönösen elfogadható megoldásokat érjen el" - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a szakértői bizottságok létrehozása logikus lépés a januári és májusi kétoldalú konzultációkat követően. "Úgy véltük, hogy bizonyos kérdéseket szakértői bizottságoknak kell megoldaniuk. Megértjük, hogy a horvát fél kissé eltérő megközelítést választott, ami minden bizonnyal tükröződni fog bizottságunk összetételében. Mindkét félnek joga van a bizottságban a saját képviselőit úgy kijelölni, ahogyan azt megfelelőnek tartja" - írta a külügyminisztérium.
A horvát testület elnökévé Gordan Grlic Radman külügyminisztert nevezték ki, tagjaivá pedig a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium több tisztségviselőjét. A Jadran háromárbócos katonai oktatóhajó 1933-ban épült Hamburgban magánadományokból az Adriai Parti Őrség (Jadranska straza) kezdeményezésére. A vitorlás előbb a Jugoszláv Királyság, majd a szocialista Jugoszlávia haditengerészetének kiképzőhajója volt, anyakikötője pedig hosszú időn át a horvátországi Split volt.
A hajó 1990-ben a montenegrói Tivat kikötőjébe került nagyjavításra, és a délszláv háborúk, valamint Jugoszlávia felbomlása után már nem tért vissza Horvátországba. Azóta a montenegrói haditengerészet állományába tartozik.
Horvátország álláspontja szerint a Jadran a horvát haditengerészet történelmi örökségének része, és jogtalanul tartják Montenegróban, mert kizárólag javítás céljából került Tivatba. Podgorica ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a volt jugoszláv köztársaságok megállapodása alapján minden katonai eszköz annál az államnál maradt, amelynek területén a jugoszláv állam szétesése idején volt.
Hozzátették, hogy az elmúlt években Montenegróban jelentős forrásokat fordítottak a hajó felújítására. A Jadran ügye 2018-ban került ismét a figyelem középpontjába, amikor Horvátország jelezte: a vita megoldásáig akadályozni fogja Montenegró uniós csatlakozását. Az ügy azóta is rendszeresen napirendre kerül a két ország tárgyalásain, de megállapodni eddig nem tudtak.
(Forrás: MTI)
Zágráb szerint a vitorlás a horvát haditengerészet tulajdona, Podgorica azonban ezt határozottan visszautasítja.A montenegrói külügyminisztérium közleménye szerint noha a két ország álláspontja eltér bizonyos ügyekben, például a Jadran oktatóhajót illetően, ez nem jelenthet akadályt a kétoldalú kapcsolatok javítását célzó párbeszéd során.
"Szövetségesekként Montenegró és Horvátország minden szinten folyamatos párbeszédet folytat, közös érdeküknek tekintve, hogy minden kétoldalú kérdést barátságos és nyitott szellemben oldjon meg, azzal a céllal, hogy szomszédos országokhoz méltó, kölcsönösen elfogadható megoldásokat érjen el" - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a szakértői bizottságok létrehozása logikus lépés a januári és májusi kétoldalú konzultációkat követően. "Úgy véltük, hogy bizonyos kérdéseket szakértői bizottságoknak kell megoldaniuk. Megértjük, hogy a horvát fél kissé eltérő megközelítést választott, ami minden bizonnyal tükröződni fog bizottságunk összetételében. Mindkét félnek joga van a bizottságban a saját képviselőit úgy kijelölni, ahogyan azt megfelelőnek tartja" - írta a külügyminisztérium.
A horvát testület elnökévé Gordan Grlic Radman külügyminisztert nevezték ki, tagjaivá pedig a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium több tisztségviselőjét. A Jadran háromárbócos katonai oktatóhajó 1933-ban épült Hamburgban magánadományokból az Adriai Parti Őrség (Jadranska straza) kezdeményezésére. A vitorlás előbb a Jugoszláv Királyság, majd a szocialista Jugoszlávia haditengerészetének kiképzőhajója volt, anyakikötője pedig hosszú időn át a horvátországi Split volt.
A hajó 1990-ben a montenegrói Tivat kikötőjébe került nagyjavításra, és a délszláv háborúk, valamint Jugoszlávia felbomlása után már nem tért vissza Horvátországba. Azóta a montenegrói haditengerészet állományába tartozik.
Horvátország álláspontja szerint a Jadran a horvát haditengerészet történelmi örökségének része, és jogtalanul tartják Montenegróban, mert kizárólag javítás céljából került Tivatba. Podgorica ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a volt jugoszláv köztársaságok megállapodása alapján minden katonai eszköz annál az államnál maradt, amelynek területén a jugoszláv állam szétesése idején volt.
Hozzátették, hogy az elmúlt években Montenegróban jelentős forrásokat fordítottak a hajó felújítására. A Jadran ügye 2018-ban került ismét a figyelem középpontjába, amikor Horvátország jelezte: a vita megoldásáig akadályozni fogja Montenegró uniós csatlakozását. Az ügy azóta is rendszeresen napirendre kerül a két ország tárgyalásain, de megállapodni eddig nem tudtak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások