Moszkva ellenszankciókat vezetett be Kijevvel szemben (2. rész)
Az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint az érintettek oroszországi kintlévőségeit és vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják számukra a tőkekivitelt. Az orosz szankciók kiterjednek az ukrán alkotmánybíróság tagjaira, a parlament képviselőire, az elnöki apparátus és a kormány vezető tisztségviselőire, vezető vállalkozókra, valamint a legjelentősebb ukrán üzletemberek által ellenőrzött vállalatokra.
A szankciós listára mások mellett felkerült Julija Tyimosenko és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök, Arszen Avakov belügyminiszter, Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Jurij Lucenko főügyész, Anatolij Matiosz katonai ügyész, Andrij Kobolev, a Naftogaz vezérigazgatója, Alekszej Porosenko, az államfő fia, Valerij Csapij washingtoni ukrán nagykövet, Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor mozgalom volt vezetője, Oleh Ljasko, Anton Herascsenko és Musztafa Najem képviselő.
Az érintett cégek között van a Dniproazot, az Ukrhimenergo, a Fozzy Group, a Bank Crerdit Dnipro, az AvtoKrAZ, az Ukrszpirt és az Ukrajinszkij Bekon. Az indoklás szerint az intézkedés válasz az Ukrajna részéről az orosz állampolgárok és jogi személyek ellen megtett barátságtalan lépésekre, és egyúttal a kétoldalú viszony "normalizálását" célozza.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 22-én bízta meg az ellenszankciók által sújtandó ukrán személyek és cégek listájának összeállításával és a büntetőintézkedések konkretizálásával az orosz kormányt. A rendelet szerint Oroszország a "különleges gazdasági intézkedéseket" akkor vonja vissza, amikor Ukrajna beszünteti a vele szemben bevezetett szankciókat.
Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök - Moszkva által külföldről támogatott puccsnak tekintett - megdöntése után Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és Ukrajna keleti részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek. Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve hogy a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán "egyesült újra" Oroszországgal.
Az ukrán parlament 2015 januárjában "agresszor országnak" bélyegezte Oroszországot, és Kijev nemrégiben jelezte, hogy fel kívánja bontani az 1997-ben megkötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződést. Ukrajna több gazdasági büntetőintézkedést vezetett be Oroszország ellen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások