Nagyvárad a magyar többségű szomszédos településeket is bekebelezné
Nagyvárad szívesen egyesülne a magyar többségű szomszédos községekkel is – jelentette ki a Bihari napló című, Bihar megyei napilap keddi számában közölt interjúban Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere.
A polgármester így próbálta eloszlatni a nagyváradi magyarok azzal kapcsolatos aggályát, hogy a város egyesülése a nagy többségében románok által lakott Váradszentmárton községgel – amiről vasárnap tartanak népszavazást – a magyarság arányának a romlásához, hosszabb távon pedig a húszszázalékos küszöb alá szorulásához vezet.
Romániában ugyanis akkor illet meg az anyanyelvhasználat joga egy közösséget a helyi közigazgatásban, ha számaránya meghaladja a húsz százalékot. A polgármester úgy vélte, hogy a Nagyváraddal szomszédos települések többsége azért idegenkedik a fúziótól, mert ez példátlan az 1989 utáni Romániában, és azért is, mert ezáltal megszűnik a bekebelezett települések saját önkormányzata.
A magyar többségű települések pedig úgy gondolják, jobb, ha ők maguk irányítják a dolgaikat. Bolojan szerint a fejlődés követelménye teszi szükségessé a várossal szomszédos községek bekebelezését. A polgármester arra a nyolcezer nagyváradi polgár által aláírt petícióra is reagált, melyben az aláírók azt kezdeményezik, hogy állítsanak szobrot Nagyváradon a városalapító Szent László királynak is, a felújítás alatt lévő főtéren.
Bolojan kifejtette, próbál egyensúlyt teremteni a város többségi lakossága és a kisebbségben lévő magyar közösség között, ezért olyan döntéseket próbál hozni, hogy az a másik közösségben ne okozzon sérelmeket. Hozzátette azonban: „a londoni Trafalgar téren sem lehet Napóleon szobrát látni, hanem csak Nelsonét. (…) Mivel a főtér az egyetlen olyan régi hely, amely kapcsolódik a román közösséghez, ezért ma a megcáfolhatatlan realitások miatt ott nem lehet elhelyezni Szent László szobrát”.
Elmondta, a magyar kérésre azt a kompromisszumos megoldást találták, hogy Szent Lászlóról nevezték el a főtér melletti hidat, a városalapító királynak pedig a jelenleg felújítás alatt lévő várban állítanak szobrot. Hozzátette, semmi sem lehet tartós a városban, ami nem a román és a magyar közösség egyetértésén alapszik. Úgy vélte, a Szent László-szoborra összegyűjtött aláírások nem az egyetlen szempont, amire tekintettel kell lennie a városvezetésnek, mert egy másik elképzelésre kétszer annyi aláírást is össze lehet gyűjteni.
Bolojan szerint Nagyváradon több minden valósult meg a magyar közösség javára, mint Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen, ahol magasabb a magyarok aránya. Hozzátette, az utcanevekre vonatkozó jelenlegi önkormányzati határozat egyelőre csak a magyar „utca”, és „tér”, szócskák kiírására vonatkozik, és nem teszi lehetővé az utcanevek lefordítását.
„De ez nem lehetetlen dolog, nem hiszem, hogy sokakat zavarna. Viszont ez bizalom kérdése, és el kell jutni odáig, hogy egyik közösség se érezze hátrányosan megkülönböztetve magát a meghozott döntések nyomán” - jelentette ki a Bihari naplónak adott interjúban a nagyváradi polgármester.
(Forrás: MTI)
A polgármester így próbálta eloszlatni a nagyváradi magyarok azzal kapcsolatos aggályát, hogy a város egyesülése a nagy többségében románok által lakott Váradszentmárton községgel – amiről vasárnap tartanak népszavazást – a magyarság arányának a romlásához, hosszabb távon pedig a húszszázalékos küszöb alá szorulásához vezet.Romániában ugyanis akkor illet meg az anyanyelvhasználat joga egy közösséget a helyi közigazgatásban, ha számaránya meghaladja a húsz százalékot. A polgármester úgy vélte, hogy a Nagyváraddal szomszédos települések többsége azért idegenkedik a fúziótól, mert ez példátlan az 1989 utáni Romániában, és azért is, mert ezáltal megszűnik a bekebelezett települések saját önkormányzata.
A magyar többségű települések pedig úgy gondolják, jobb, ha ők maguk irányítják a dolgaikat. Bolojan szerint a fejlődés követelménye teszi szükségessé a várossal szomszédos községek bekebelezését. A polgármester arra a nyolcezer nagyváradi polgár által aláírt petícióra is reagált, melyben az aláírók azt kezdeményezik, hogy állítsanak szobrot Nagyváradon a városalapító Szent László királynak is, a felújítás alatt lévő főtéren.
Bolojan kifejtette, próbál egyensúlyt teremteni a város többségi lakossága és a kisebbségben lévő magyar közösség között, ezért olyan döntéseket próbál hozni, hogy az a másik közösségben ne okozzon sérelmeket. Hozzátette azonban: „a londoni Trafalgar téren sem lehet Napóleon szobrát látni, hanem csak Nelsonét. (…) Mivel a főtér az egyetlen olyan régi hely, amely kapcsolódik a román közösséghez, ezért ma a megcáfolhatatlan realitások miatt ott nem lehet elhelyezni Szent László szobrát”.
Elmondta, a magyar kérésre azt a kompromisszumos megoldást találták, hogy Szent Lászlóról nevezték el a főtér melletti hidat, a városalapító királynak pedig a jelenleg felújítás alatt lévő várban állítanak szobrot. Hozzátette, semmi sem lehet tartós a városban, ami nem a román és a magyar közösség egyetértésén alapszik. Úgy vélte, a Szent László-szoborra összegyűjtött aláírások nem az egyetlen szempont, amire tekintettel kell lennie a városvezetésnek, mert egy másik elképzelésre kétszer annyi aláírást is össze lehet gyűjteni.
Bolojan szerint Nagyváradon több minden valósult meg a magyar közösség javára, mint Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen, ahol magasabb a magyarok aránya. Hozzátette, az utcanevekre vonatkozó jelenlegi önkormányzati határozat egyelőre csak a magyar „utca”, és „tér”, szócskák kiírására vonatkozik, és nem teszi lehetővé az utcanevek lefordítását.
„De ez nem lehetetlen dolog, nem hiszem, hogy sokakat zavarna. Viszont ez bizalom kérdése, és el kell jutni odáig, hogy egyik közösség se érezze hátrányosan megkülönböztetve magát a meghozott döntések nyomán” - jelentette ki a Bihari naplónak adott interjúban a nagyváradi polgármester.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások