NATO-főtitkár: nem megfelelő lépés a koszovói biztonsági erők hadsereggé alakítása
Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.
Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását. Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén azonban az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését.
A NATO az általa vezetett koszovói nemzetközi békefenntartó haderőn (KFOR) keresztül továbbra is elkötelezett a biztonság fenntartása mellett Koszovóban és a Nyugat-Balkán stabilitásában - tette hozzá a főtitkár. Pénteken a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, az unió korábbi véleményével összhangban továbbra is úgy vélekedik, hogy a Koszovói Biztonsági Erők megbízatását csak a koszovói alkotmánynak megfelelően, fokozatos folyamat révén lehet megváltoztatni. Az Európai Unió reményét fejezi ki, hogy Koszovó továbbra is betartja a Brüsszelben megkötött első megállapodásban foglaltakat és a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket - közölték.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalások uniós részvétellel. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások