Négy kérdésben tartanak népszavazást vasárnap Szlovéniában
Négy kérdésben tartanak népszavazást vasárnap Szlovéniában: a választók egy törvényhozási és három konzultatív referendumon mondhatnak véleményt a parlamenti vizsgálóbizottságok működéséről, a közmédia finanszírozásáról, a pénzbeli szociális támogatások feltételeiről, valamint unión kívüli országok állampolgárainak helyhatósági választójogáról.
A négy közül csak a parlamenti vizsgálatról szóló törvény módosítására vonatkozó népszavazás kötelező erejű. A másik három konzultatív, eredményük jogilag nem köti a parlamentet. Mind a négy kérdésre igennel vagy nemmel lehet válaszolni. A referendumokon külön szavazólapokon voksolnak, és a választók maguk dönthetik el, melyeken kívánnak részt venni.
A törvényhozási referendumon arról döntenek, egyetértenek-e a parlamenti vizsgálatról szóló törvény május 26-án elfogadott módosításának hatálybalépésével. A módosítás szűkítené azokat a lehetőségeket, amelyekkel jogorvoslati eljárások révén késleltetni vagy akadályozni lehet a parlamenti vizsgálatok megindítását és lefolytatását.
A három konzultatív referendum közül az elsőn azt kérdezik, hogy a munkaképes és munkavégzésükben objektív körülmény által nem akadályozott személyek pénzbeli szociális támogatásra való jogosultságát kössék-e aktív közhasznú munkavégzéshez.
A harmadik konzultatív referendumon a közszolgálati rádió és televízió, az RTVS műsoraira fizetendő kötelező hozzájárulás megszüntetéséről kérdezik a választókat. A parlamenti vizsgálatról szóló törvénymódosítás referendumának van közvetlen jogi következménye. A jogszabály elutasításához a résztvevők többségének nemmel kell szavaznia, és az elutasító voksok számának el kell érnie az összes választásra jogosult legalább egyötödét.
A referendumok kiírásakor 1 698 526 választásra jogosultat tartottak nyilván Szlovéniában, így a törvény elutasításához legalább 339 706 nem szavazatra van szükség. A három konzultatív referendum esetében nincs részvételi vagy eredményességi küszöb. A parlament figyelembe veheti a választók álláspontját a későbbi jogalkotás során, de az eredmény önmagában nem változtatja meg a jogszabályokat.
A legélesebb politikai vita a parlamenti vizsgálatokról szóló törvény körül alakult ki. Támogatói szerint a módosítás hatékonyabbá tenné a vizsgálóbizottságok munkáját, és megnehezítené, hogy jogorvoslati eszközökkel elhúzzák az eljárásokat. Ellenzői attól tartanak, hogy gyengülnének az érintettek jogi garanciái, és a bizottságok politikai célokra is felhasználhatók lennének. A referendumot a módosítás ellenzői kezdeményezték azért, hogy megakadályozzák a már elfogadott törvény hatálybalépését, ezért ők nemmel szavazásra buzdítanak.
A szociális támogatásról szóló referendum támogatói szerint a munkaképes segélyezettektől elvárható a közhasznú munka, ellenzői szerint viszont a támogatás a létminimumot biztosítja, ezért nem indokolt munkavégzéshez kötni.
A nem uniós állampolgárok helyhatósági választójogáról szóló referendum sajátossága, hogy a parlament időközben már korlátozta a tartósan Szlovéniában élő nem uniós külföldiek helyi választójogát. A támogatók az állampolgárság és a politikai jogok kapcsolatát hangsúlyozzák, az ellenzők szerint viszont a helyben élő és adózó külföldieket is megilleti beleszólás a települési ügyekbe.
Az RTVS-hozzájárulás eltörlésének támogatói korszerűbb és átláthatóbb finanszírozást sürgetnek, ellenzői viszont attól tartanak, hogy a közmédia nagyobb költségvetési, ezáltal politikai függőségbe kerülne. Mivel konzultatív referendumról van szó, az igenek többsége sem szüntetné meg automatikusan a hozzájárulást; erről később a parlamentnek kellene döntenie.
A három konzultatív népszavazást a kormánypártok kezdeményezték. A Janez Jansa miniszterelnök vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) mind a négy kérdésben igen szavazatra buzdítja híveit, míg az ellenzéki pártok jelentős része négyszeri nemre mozgósít. A kampány így a négy különálló kérdés mellett a kormány és az ellenzék közötti erőpróbává is vált. A legfrissebb közvélemény-kutatás viszonylag magas részvételt jelez: a válaszadók csaknem fele biztos részvételt ígért.
A fokozott érdeklődésre utalnak az előzetes szavazás adatai is. Kedden és szerdán csaknem 50 ezren adták le voksukat, ami a választásra jogosultak több mint 2,9 százalékát jelentette, és többszöröse volt a legutóbbi két népszavazás hasonló időszakában mért részvételnek. A hivatalos kampány pénteken ér véget, ezt követően kampánycsend lép életbe.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel héttől este hét óráig lesznek nyitva. Az urnazárás után megkezdődik a szavazatok összesítése, az első nem hivatalos részeredmények vasárnap este várhatók. A belföldről levélben leadott voksokat hétfőn, a külföldről érkezőket október 19-én számolják össze, a végleges eredményt ezt követően állapítják meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások