Nem tartanak alkotmánymódosító népszavazást december 6-án
Romániában kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népszavazás is szükséges az alkotmány módosításához. Az utóbbi évek korrupcióellenes tüntetéseiből kinőtt, Bűnözők nélküli közéletet elnevezésű mozgalom polgári kezdeményezésként terjesztette a parlament elé alkotmánymódosító törvényjavaslatát, amelyhez csaknem egymillió aláírást gyűjtött.
A tervezetet júliusban a képviselőház ellenszavazat nélkül elfogadta, a népszavazás kiírása így most már azon múlik, hogy megkapja-e a tervezet a szenátorok kétharmadának voksát. A rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által támogatott alkotmánymódosítás ügye szerdán a politikai árukapcsolásnak esett áldozatul. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis azért bojkottálta a szenátus ülését, mert a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) a választások elhalasztásának ügyét is napirendre tűzte.
Robert Cazanciuc szociáldemokrata házelnök szerdán közölte: a PSD kész megszavazni a szenátusban is azt az alkotmánymódosító kezdeményezést, amellyel az USR eredetileg a korrupcióért azóta bebörtönzött Liviu Dragnea volt pártelnököt vette célba. Cazanciuc rámutatott: a PSD vezetése megújult, parlamenti jelöltlistáin pedig egyetlen priusszal rendelkező, vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikus sincs.
A PSD azonban azt a - Klaus Iohannis államfő által megfontolásra visszaküldött - törvényt is újból meg akarta szavazni szerdán, amellyel a parlament elvenné a kormánytól a választások kiírásának jogát. Ennek a jogszabálynak a hatályba lépése lehetővé tenné a baloldali többség számára, hogy néhány hónappal elhalassza - a győzelemre legesélyesebb, de leszálló ágra került - PNL által türelmetlenül várt, a PNL-kormány által december 6-ára kiírt voksolást. Az alkotmánymódosítást egyébként támogató kormánypárt ezért inkább távol maradt a szenátus szerdai ülésétől, hogy ne segítsen a PSD-nek jogalapot teremteni a választások elnapolására.
Szerda volt az utolsó nap, amikor a bukaresti szenátus még összevonhatta volna a népszavazást a parlamenti választásokkal. A szenátusi voksolás időzítésének azért van jelentősége, mert meghatározza a referendum napját: egy alkotmánymódosító törvénytervezetről a szenátusi elfogadást követő 30 napos időszak utolsó vasárnapján kell megrendezni a népszavazást.
A Bűnözők nélküli közéletet mozgalom tervezete alaptörvénybe foglalná, hogy Romániában nem választható a törvényhozásba, a helyi közigazgatásba vagy az államelnöki tisztségbe olyan állampolgár, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet következményei.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások