Német miniszter: szankciókra számíthatnak az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó országok
Heiko Maas a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy ellenlépésekkel kell számolnia valamennyi származási országnak, amely nem működik együtt az elutasított menedékkérők hazajuttatásában.
A Németországban élő emberek biztonságát kell előtérbe helyezni, ezért fokozni kell a származási országokra gyakorolt nyomást. A fejlesztési segélyezéstől kezdve a gazdasági támogatásokon át a vízumkiadási rendszerig "semmit sem szabad kizárni" - mondta a szociáldemokrata politikus.
A távozásra kötelezett elutasított menedékkérőknek el kell hagyniuk az országot, mert "a bevándorlás elfogadottságát csak szabályaink érvényesítésével lehet tartósan fenntartani" - tette hozzá.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a napokban egy interjúban kiemelte, hogy inkább az fejlesztési együttműködés erősítésére van szükség, mert Németország legfőbb érdeke a Maghreb-térség és Egyiptom stabilizálása. A régió "gazdasági összeomlása hatalmas bajt okozna nekünk, az embereknek munkára és élhető jövőre van szükségük hazájukban, különben eljönnek hozzánk" - mondta Gerd Müller. Az elutasított menedékkérők hazajuttatása az év egyik legfőbb belpolitikai témája lehet Németországban, mert a távozásra kötelezettek száma elérheti a félmilliót.
Elutasított menedékkérő volt a karácsony előtti berlini iszlamista terrortámadás feltételezett elkövetője, a tunéziai Anis Amri is, akit azért nem tudtak hazatoloncolni, mert a tunéziai hatóságok nem állították ki iratait időben. Az igazságügyi miniszter és belügyi tárca vezetője, Thomas de Maiziere a napokban terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be, amely a 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő merénylet tanulságaira épül.
A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy - lábbilincsként is emlegetett - elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.
MTI
A Németországban élő emberek biztonságát kell előtérbe helyezni, ezért fokozni kell a származási országokra gyakorolt nyomást. A fejlesztési segélyezéstől kezdve a gazdasági támogatásokon át a vízumkiadási rendszerig "semmit sem szabad kizárni" - mondta a szociáldemokrata politikus.
A távozásra kötelezett elutasított menedékkérőknek el kell hagyniuk az országot, mert "a bevándorlás elfogadottságát csak szabályaink érvényesítésével lehet tartósan fenntartani" - tette hozzá.
A német kormányban nincs egyetértés az ügyben: a nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős tárca vezetője, Gerd Müller ellenzi a távozásra kötelezett menedékkérők visszafogadásától gyakran elzárkózó észak-afrikai országoknak megítélt támogatások csökkentését.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a napokban egy interjúban kiemelte, hogy inkább az fejlesztési együttműködés erősítésére van szükség, mert Németország legfőbb érdeke a Maghreb-térség és Egyiptom stabilizálása. A régió "gazdasági összeomlása hatalmas bajt okozna nekünk, az embereknek munkára és élhető jövőre van szükségük hazájukban, különben eljönnek hozzánk" - mondta Gerd Müller. Az elutasított menedékkérők hazajuttatása az év egyik legfőbb belpolitikai témája lehet Németországban, mert a távozásra kötelezettek száma elérheti a félmilliót.
Elutasított menedékkérő volt a karácsony előtti berlini iszlamista terrortámadás feltételezett elkövetője, a tunéziai Anis Amri is, akit azért nem tudtak hazatoloncolni, mert a tunéziai hatóságok nem állították ki iratait időben. Az igazságügyi miniszter és belügyi tárca vezetője, Thomas de Maiziere a napokban terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be, amely a 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő merénylet tanulságaira épül.
A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy - lábbilincsként is emlegetett - elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.
MTI
Hozzászólások