A német Bundestag elnöke a török államfővel szembeni ellenállásra biztatja az ankarai parlamentet
A német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke szerint a török parlament képviselői nem engedhetik meg Recep Tayyip Erdogan államfőnek, hogy megszüntesse mentelmi jogukat.
Norbert Lammert a című német lapban csütörtökön közölt nyilatkozatában "önkényuralmi hajlamokkal" terhelt politikusnak nevezte a török államfőt és úgy vélte, a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítási javaslat esetleges elfogadása azt jelentené, hogy "Erdogan átlépte a Rubicont".
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, hogy az EU-nak nem szabad megszüntetnie a Törökországgal szembeni vízumkötelezettséget, ha az ankarai törvényhozás elfogadja a javaslatot.
Az alkotmánymódosítás terve fejlemények "egész sorába illeszkedik, amelyek egyre inkább eltávolítják Törökországot a demokráciáról alkotott felfogásunktól" - mondta a Bundestag elnöke.
Rámutatott, hogy a javaslat elfogadásához nincs elég képviselője a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely ezért más frakciók támogatására szorul. Ezt a támogatás azonban nem szabad megadni, a törvényhozásnak ki kell állnia jogai mellett - hangoztatta a Bundestag elnöke.
A mentelmi jog "történelmileg szemlélve éppen a parlament és a képviselők védelmét szolgálja az önkényes beavatkozásokkal és a feudális uralkodókkal szemben" - mondta Norbert Lammert, aki szerint a török államfő valódi célja az lehet a mentelmi jog megszüntetésével, hogy pártja javára módosítsa az erőviszonyokat a törvényhozásban.
Egy parlamentnek az ilyen próbálkozásokra "allergiásnak" kell lennie, és "nem hajolhat meg", hanem fel kell lépnie jogai védelmében - mondta a Bundestag elnöke.
Az ankarai parlament emberi jogi bizottságának AKP-s elnöke, Mustafa Yeneroglu a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: az alkotmánymódosító javaslat fő motivációja az, hogy a büntetőjog eszközeivel léphessenek fel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői ellen, a terrorista szervezetként nyilvántartott, betiltott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) fűződő állítólagos kapcsolataik miatt. A HDP-s képviselők nagy részének tisztáznia kell, hogy "mennyire emancipálódtak a PKK-tól" - fogalmazott a politikus.
A javaslatot első próbálkozásra nem sikerült elfogadtatni. Legközelebb pénteken szavaznak róla. Mustafa Yeneroglu szerint második nekifutásra sikerül keresztülvinni az alkotmánymódosítást a törvényhozáson.
MTI
Norbert Lammert a című német lapban csütörtökön közölt nyilatkozatában "önkényuralmi hajlamokkal" terhelt politikusnak nevezte a török államfőt és úgy vélte, a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítási javaslat esetleges elfogadása azt jelentené, hogy "Erdogan átlépte a Rubicont".
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, hogy az EU-nak nem szabad megszüntetnie a Törökországgal szembeni vízumkötelezettséget, ha az ankarai törvényhozás elfogadja a javaslatot.
Az alkotmánymódosítás terve fejlemények "egész sorába illeszkedik, amelyek egyre inkább eltávolítják Törökországot a demokráciáról alkotott felfogásunktól" - mondta a Bundestag elnöke.
Rámutatott, hogy a javaslat elfogadásához nincs elég képviselője a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely ezért más frakciók támogatására szorul. Ezt a támogatás azonban nem szabad megadni, a törvényhozásnak ki kell állnia jogai mellett - hangoztatta a Bundestag elnöke.
A mentelmi jog "történelmileg szemlélve éppen a parlament és a képviselők védelmét szolgálja az önkényes beavatkozásokkal és a feudális uralkodókkal szemben" - mondta Norbert Lammert, aki szerint a török államfő valódi célja az lehet a mentelmi jog megszüntetésével, hogy pártja javára módosítsa az erőviszonyokat a törvényhozásban.
Egy parlamentnek az ilyen próbálkozásokra "allergiásnak" kell lennie, és "nem hajolhat meg", hanem fel kell lépnie jogai védelmében - mondta a Bundestag elnöke.
Az ankarai parlament emberi jogi bizottságának AKP-s elnöke, Mustafa Yeneroglu a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: az alkotmánymódosító javaslat fő motivációja az, hogy a büntetőjog eszközeivel léphessenek fel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselői ellen, a terrorista szervezetként nyilvántartott, betiltott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) fűződő állítólagos kapcsolataik miatt. A HDP-s képviselők nagy részének tisztáznia kell, hogy "mennyire emancipálódtak a PKK-tól" - fogalmazott a politikus.
A javaslatot első próbálkozásra nem sikerült elfogadtatni. Legközelebb pénteken szavaznak róla. Mustafa Yeneroglu szerint második nekifutásra sikerül keresztülvinni az alkotmánymódosítást a törvényhozáson.
MTI
Hozzászólások