A német koalíciós pártok a menekültek integrációját és a terror elleni küzdelmet szolgáló csomagról állapodtak meg
Németországban a koalíciós pártok megállapodtak arról, hogy törvényt dolgoznak ki a menekültek integrációja érdekében, és újabb intézkedéseket tesznek a terrorizmus elleni küzdelemben - jelentették be a pártok vezetői csütörtökön Berlinben.
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke kiemelte, hogy Németországban most először alkotnak törvényt a menedékkérők és menekültek beilleszkedéséről. A jogszabály a "támogat és követel" elvén alapul, a jogok mellett a kötelességeket is rögzíti, legfőbb célja a munkaerőpiaci integráció előmozdítása.
A kormány a tervezett törvényről először a tartományokkal egyeztet, majd májusban elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a jogszabálytervezetet.
A beilleszkedést nagyban meghatározza a nyelvtudás és a szakmai képzettség, ezért az integrációs törvényben a német nyelvi kurzusokra és a képzési, továbbképzési programokra helyezik a hangsúlyt, és a menedékkérők közhasznú foglalkoztatásának keretében munkalehetőséget
teremtenek 100 ezer embernek.
Ezzel a lehetőséggel a menekült vagy más menedékjogi státus megszerzésére jó eséllyel rendelkező kérelmezők élhetnek. A védelemre nem szoruló kérelmezőknek úgynevezett orientációs kurzusokat kínálnak, hogy kérelmük elbírálásának ideje alatt is gyarapíthassák tudásukat, amelyet majd kamatoztathatnak hazájukban - mondta a kancellár.
Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte az integrációs törvény kidolgozását. Mint mondta "sokat elértünk a migránsoknak", és ez "nagy nyereség társadalmunknak".
A kormány tervei szerint a jogszabályban a védelemben részesített - menekült vagy oltalmazott státusszal rendelkező - emberek "röghöz kötéséről" is rendelkeznek majd. A lakóhely hatósági kijelölése a gettók, nemzetiségi zárványok kialakulásának megelőzését szolgálja. Ezzel kapcsolatban Sigmar Gabriel kiemelte: "nem akarjuk, hogy az Egyesült Államokból ismert zárt közösségek alakuljanak ki nálunk".
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke kiemelte, hogy kötelezővé teszik az állam integrációs "ajánlatainak" elfogadását, és a szociális juttatások csökkentésével büntetik az elzárkózást ezektől az ajánlatoktól.
A koalíciós egyeztető tanács szerda esti ülésén elfogadott terrorellenes intézkedéscsomagban a többi között szerepel, hogy a szövetségi rendőrség nemcsak a bűnüldöző, hanem a megelőző munkában is bevethet fedett nyomozókat, elsősorban az embercsempészek ellen. Bevezetik azt is, hogy csak személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal lehet előre fizetett (prepaid) SIM kártyát vásárolni.
A több mint hatórás egyeztetésen a nyugdíjrendszer reformjától az elektromobilitás terjedésének ösztönzéséig a 2017 őszéig tartó ciklus valamennyi nagy hátralévő ügyét áttekintették, de döntést csak a menekültügy újabb mélyreható reformját jelentő integrációs törvényről és a terror elleni küzdelemről hoztak.
A pártvezetők a koalíciós egyeztetés eredményeiről tartott sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az utóbbi hónapokban - főleg a menekültügyről - folytatott viták után igyekeznek minél jobban együttműködni.
Horst Seehofer azonban jelezte, továbbra sem tett le arról, hogy a bajor kormány szükség esetén az alkotmánybírósághoz fordul a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt.
MTI
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke kiemelte, hogy Németországban most először alkotnak törvényt a menedékkérők és menekültek beilleszkedéséről. A jogszabály a "támogat és követel" elvén alapul, a jogok mellett a kötelességeket is rögzíti, legfőbb célja a munkaerőpiaci integráció előmozdítása.
A kormány a tervezett törvényről először a tartományokkal egyeztet, majd májusban elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a jogszabálytervezetet.
A beilleszkedést nagyban meghatározza a nyelvtudás és a szakmai képzettség, ezért az integrációs törvényben a német nyelvi kurzusokra és a képzési, továbbképzési programokra helyezik a hangsúlyt, és a menedékkérők közhasznú foglalkoztatásának keretében munkalehetőséget
teremtenek 100 ezer embernek.
Ezzel a lehetőséggel a menekült vagy más menedékjogi státus megszerzésére jó eséllyel rendelkező kérelmezők élhetnek. A védelemre nem szoruló kérelmezőknek úgynevezett orientációs kurzusokat kínálnak, hogy kérelmük elbírálásának ideje alatt is gyarapíthassák tudásukat, amelyet majd kamatoztathatnak hazájukban - mondta a kancellár.
Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte az integrációs törvény kidolgozását. Mint mondta "sokat elértünk a migránsoknak", és ez "nagy nyereség társadalmunknak".
A kormány tervei szerint a jogszabályban a védelemben részesített - menekült vagy oltalmazott státusszal rendelkező - emberek "röghöz kötéséről" is rendelkeznek majd. A lakóhely hatósági kijelölése a gettók, nemzetiségi zárványok kialakulásának megelőzését szolgálja. Ezzel kapcsolatban Sigmar Gabriel kiemelte: "nem akarjuk, hogy az Egyesült Államokból ismert zárt közösségek alakuljanak ki nálunk".
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke kiemelte, hogy kötelezővé teszik az állam integrációs "ajánlatainak" elfogadását, és a szociális juttatások csökkentésével büntetik az elzárkózást ezektől az ajánlatoktól.
A koalíciós egyeztető tanács szerda esti ülésén elfogadott terrorellenes intézkedéscsomagban a többi között szerepel, hogy a szövetségi rendőrség nemcsak a bűnüldöző, hanem a megelőző munkában is bevethet fedett nyomozókat, elsősorban az embercsempészek ellen. Bevezetik azt is, hogy csak személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal lehet előre fizetett (prepaid) SIM kártyát vásárolni.
A több mint hatórás egyeztetésen a nyugdíjrendszer reformjától az elektromobilitás terjedésének ösztönzéséig a 2017 őszéig tartó ciklus valamennyi nagy hátralévő ügyét áttekintették, de döntést csak a menekültügy újabb mélyreható reformját jelentő integrációs törvényről és a terror elleni küzdelemről hoztak.
A pártvezetők a koalíciós egyeztetés eredményeiről tartott sajtótájékoztatón kiemelték, hogy az utóbbi hónapokban - főleg a menekültügyről - folytatott viták után igyekeznek minél jobban együttműködni.
Horst Seehofer azonban jelezte, továbbra sem tett le arról, hogy a bajor kormány szükség esetén az alkotmánybírósághoz fordul a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt.
MTI
Hozzászólások