Külföldi sajtó Magyarországról - Die Welt, La Libre Belgique, Izvesztyija, Jurnalul National
A Die Welt című német konzervatív lap a német megszállás emlékművéről közölt összeállítást online kiadásában.
Az Emlékezetkultúra - Magyarország relativizálja a holokausztban viselt felelősségét című cikkben a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy "Budapest először ismerte be a holokausztban viselt felelősséget, és kért bocsánatot", de a német megszállás emlékműve "áldozatként, és nem tettestársként" ábrázolja az országot.
Felidézte, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tavaly ősszel elismerte a magyar államnak a holokausztban viselt felelősségét, és a napokban Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet az állam nevében bocsánatot kért. Hozzátette, "még jobb lett volna", ha Áder János államfő kér hivatalosan bocsánatot az állam bűneiért, de így is az Orbán-kormány az első magyar kormány, amely bocsánatot kér a holokausztért.
Ugyanakkor a német megszállás tervezett emlékműve miatt minden eddiginél erősebben vádolják a kormányt azzal, hogy "kimosdatja" az államot ebből a felelősségből - írta a Die Welt szerzője. Az emlékmű ártatlan angyalként ábrázolja Magyarországot, amelyre lecsap a náci Németország, "de ez nem így volt" - tette hozzá.
A holokausztban viselt felelősség relativizálására vonatkozó bírálatokat ismertetve úgy vélte, hogy az emlékmű ügye miatt félresikerülhet a holokauszt emlékév. Hozzátette, hogy az "egész cirkusz" egyik oka a választási kampány, hiszen az emlékmű körüli vita elvonja a sajtó figyelmét az ellenzékről. Úgy vélte, hogy az ügy a kormánynak "nemzetközileg kínos, de belpolitikailag kevéssé veszélyes".
http://www.welt.de/politik/ausland/article124319998/Ungarn-relativiert-seine-Holocaust-Mitverantwortung.html
A paksi atomerőmű bővítéséről és a keleti nyitásról ír szerdai számában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
A Moszkvával kötött megállapodás a lap budapesti tudósítója, Corentin Léotard szerint Magyarország hajlandóságát mutatja, hogy Kelet felé forduljon. Cikkében megállapítja, hogy a jobboldal egykori oroszellenessége egyfajta csodálatnak adta át a helyét Vlagyimir Putyin Oroszországa iránt.
A keleti nyitás politikájára is kitérő tudósítás szerint a kormányfő egyrészt lökést akar adni a magyar gazdaságnak, másrészt csökkenteni akarja függőségét az Európai Unió országaitól. Emellett a szerző úgy véli, hogy ideológiai megfontolások is érvényesülnek a keleti nyitásban.
A tudósítás megjegyzi, hogy miközben a magyarság mélyen európai identitása mellett tör lándzsát, Orbán Viktor a magyarok másságát is hangsúlyozza, félázsiai származéknak és veszélyeztetett fajtának nevezve a magyarokat. Corentin Léotard azt is hozzáteszi, hogy a magyarok többsége továbbra is EU-párti.
Déli Áramlat földgázvezeték és más szerbiai beruházások elindítása arra ösztönzi a magyar kormányt, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerévé váljon Közép-Európában - írta Oleg Bondarenko orosz politológus Moszkva balkáni külpolitikáját taglalva az Izvesztyija orosz napilapban.
A Nemzetközi Integrációs Intézet vezérigazgató-helyettese a Szerbia: elfeledett szövetséges? című kommentárjában úgy vélte, Oroszország rég várt visszatérése a Balkánra a legjobbkor történt, hiszen Szerbiában és Bulgáriában is oroszbarát kormány van hatalmon, és érdekeltek abban, hogy előmozdítsák az orosz pénzből finanszírozott közös projekteket.
Az orosz földgázt Közép-Európába, így Magyarországra is eljuttató Déli Áramlat vezetékrendszer szerbiai szakasza építésének 1,7 milliárd eurós (mintegy 377 milliárd forint) költségét teljes mértékben a Gazprom állja.
"Egy sor szerbiai beruházás megkezdése (a Déli Áramlat mellett az Orosz Vasutak, a Roszatom, a VTB bank és a Szberbank projektjei) miatt a karizmatikus kormányfő, Orbán Viktor Magyarországa szintén arra törekszik, hogy Oroszországnak a régióban kulcsfontosságú partnere legyen" - írta a politológus.
Bondarenko szerint a nagyratörő szerbiai terveket egyedül az ország politikai destabilizálódása akadályozhatja meg, amiben a Nyugat különösen érdekelt lenne.
"Szerbia természetesen nem Ukrajna, Tomislav Nikolic (szerb elnök) pedig nem Viktor Janukovics (ukrán államfő), ezért Nikolic aligha akarja Janukovics hibás lépését megismételni, nem fogja az Európai Unió helyett Oroszországot választani" - véli az orosz politológus.
http://izvestia.ru/news/564732
A román szociálliberális kormányhoz közel álló Jurnalul Nationalban Ilie Serbanescu gazdasági elemző arról cikkezik, hogy a termőföldpiac megnyitása egy "kisajátítással" ér fel, amelyet - Magyarországgal ellentétben - Romániában meg sem próbáltak megakadályozni.
A piacnyitás után Serbanescu szerint legfeljebb az újgazdagok állhatnak ellen a Nyugat újabb "gyarmatosító hullámának" a keleti országokban. Romániában a hatalmon lévők semmit sem tettek azért, hogy szegényebb nemzettársaikat is megvédjék a kisemmizéstől, miközben Magyarországon „leszögezték, hogy a földek magyarok, és a magyaroké maradnak" - állítja Serbanescu.
Hozzáteszi: Budapesten olyan program is megfogalmazódott, miszerint a magyar állam megveszi a földet azoktól az erdélyi magyaroktól, akik el akarják adni.
"A bolgárok, akikben nem volt meg a magyarok határozottsága, legalább egy szusszanásnyi időt nyertek, öt évvel elhalasztva a piacnyitást” - írja cikkében Serbanescu, a jobbközép Ciorbea-kormány volt reformügyi minisztere (1997-1998).
MTI
Az Emlékezetkultúra - Magyarország relativizálja a holokausztban viselt felelősségét című cikkben a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy "Budapest először ismerte be a holokausztban viselt felelősséget, és kért bocsánatot", de a német megszállás emlékműve "áldozatként, és nem tettestársként" ábrázolja az országot.Felidézte, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tavaly ősszel elismerte a magyar államnak a holokausztban viselt felelősségét, és a napokban Kőrösi Csaba ENSZ-nagykövet az állam nevében bocsánatot kért. Hozzátette, "még jobb lett volna", ha Áder János államfő kér hivatalosan bocsánatot az állam bűneiért, de így is az Orbán-kormány az első magyar kormány, amely bocsánatot kér a holokausztért.
Ugyanakkor a német megszállás tervezett emlékműve miatt minden eddiginél erősebben vádolják a kormányt azzal, hogy "kimosdatja" az államot ebből a felelősségből - írta a Die Welt szerzője. Az emlékmű ártatlan angyalként ábrázolja Magyarországot, amelyre lecsap a náci Németország, "de ez nem így volt" - tette hozzá.
A holokausztban viselt felelősség relativizálására vonatkozó bírálatokat ismertetve úgy vélte, hogy az emlékmű ügye miatt félresikerülhet a holokauszt emlékév. Hozzátette, hogy az "egész cirkusz" egyik oka a választási kampány, hiszen az emlékmű körüli vita elvonja a sajtó figyelmét az ellenzékről. Úgy vélte, hogy az ügy a kormánynak "nemzetközileg kínos, de belpolitikailag kevéssé veszélyes".
http://www.welt.de/politik/ausland/article124319998/Ungarn-relativiert-seine-Holocaust-Mitverantwortung.html
A paksi atomerőmű bővítéséről és a keleti nyitásról ír szerdai számában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
A Moszkvával kötött megállapodás a lap budapesti tudósítója, Corentin Léotard szerint Magyarország hajlandóságát mutatja, hogy Kelet felé forduljon. Cikkében megállapítja, hogy a jobboldal egykori oroszellenessége egyfajta csodálatnak adta át a helyét Vlagyimir Putyin Oroszországa iránt.
A keleti nyitás politikájára is kitérő tudósítás szerint a kormányfő egyrészt lökést akar adni a magyar gazdaságnak, másrészt csökkenteni akarja függőségét az Európai Unió országaitól. Emellett a szerző úgy véli, hogy ideológiai megfontolások is érvényesülnek a keleti nyitásban.
A tudósítás megjegyzi, hogy miközben a magyarság mélyen európai identitása mellett tör lándzsát, Orbán Viktor a magyarok másságát is hangsúlyozza, félázsiai származéknak és veszélyeztetett fajtának nevezve a magyarokat. Corentin Léotard azt is hozzáteszi, hogy a magyarok többsége továbbra is EU-párti.
Déli Áramlat földgázvezeték és más szerbiai beruházások elindítása arra ösztönzi a magyar kormányt, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerévé váljon Közép-Európában - írta Oleg Bondarenko orosz politológus Moszkva balkáni külpolitikáját taglalva az Izvesztyija orosz napilapban.
A Nemzetközi Integrációs Intézet vezérigazgató-helyettese a Szerbia: elfeledett szövetséges? című kommentárjában úgy vélte, Oroszország rég várt visszatérése a Balkánra a legjobbkor történt, hiszen Szerbiában és Bulgáriában is oroszbarát kormány van hatalmon, és érdekeltek abban, hogy előmozdítsák az orosz pénzből finanszírozott közös projekteket.
Az orosz földgázt Közép-Európába, így Magyarországra is eljuttató Déli Áramlat vezetékrendszer szerbiai szakasza építésének 1,7 milliárd eurós (mintegy 377 milliárd forint) költségét teljes mértékben a Gazprom állja.
"Egy sor szerbiai beruházás megkezdése (a Déli Áramlat mellett az Orosz Vasutak, a Roszatom, a VTB bank és a Szberbank projektjei) miatt a karizmatikus kormányfő, Orbán Viktor Magyarországa szintén arra törekszik, hogy Oroszországnak a régióban kulcsfontosságú partnere legyen" - írta a politológus.
Bondarenko szerint a nagyratörő szerbiai terveket egyedül az ország politikai destabilizálódása akadályozhatja meg, amiben a Nyugat különösen érdekelt lenne.
"Szerbia természetesen nem Ukrajna, Tomislav Nikolic (szerb elnök) pedig nem Viktor Janukovics (ukrán államfő), ezért Nikolic aligha akarja Janukovics hibás lépését megismételni, nem fogja az Európai Unió helyett Oroszországot választani" - véli az orosz politológus.
http://izvestia.ru/news/564732
A román szociálliberális kormányhoz közel álló Jurnalul Nationalban Ilie Serbanescu gazdasági elemző arról cikkezik, hogy a termőföldpiac megnyitása egy "kisajátítással" ér fel, amelyet - Magyarországgal ellentétben - Romániában meg sem próbáltak megakadályozni.
A piacnyitás után Serbanescu szerint legfeljebb az újgazdagok állhatnak ellen a Nyugat újabb "gyarmatosító hullámának" a keleti országokban. Romániában a hatalmon lévők semmit sem tettek azért, hogy szegényebb nemzettársaikat is megvédjék a kisemmizéstől, miközben Magyarországon „leszögezték, hogy a földek magyarok, és a magyaroké maradnak" - állítja Serbanescu.
Hozzáteszi: Budapesten olyan program is megfogalmazódott, miszerint a magyar állam megveszi a földet azoktól az erdélyi magyaroktól, akik el akarják adni.
"A bolgárok, akikben nem volt meg a magyarok határozottsága, legalább egy szusszanásnyi időt nyertek, öt évvel elhalasztva a piacnyitást” - írja cikkében Serbanescu, a jobbközép Ciorbea-kormány volt reformügyi minisztere (1997-1998).
MTI
Hozzászólások