Merkel: sorskérdéssé válhat a migráció az EU számára (2.rész)
A csütörtökön kezdődő EU-csúcson és a júliusi NATO-csúcson képviselendő német álláspontról szóló beszédében hangsúlyozta, hogy az EU kétféle módon kezelheti a migráció ügyét: vagy sikerül megerősítenie, hogy a közösséget az értékei és a multilateralizmusba, a mindenkinek megfelelő megoldást a középpontba állító szemléletmódba vetett hit vezérli, "vagy pedig senki sem fog többé hinni abban a rendszerben, amely erőssé tett minket".
"Nem tartunk még ott, ahol szeretnénk", ezért az EU-csúcson az eredeti tervekkel szemben még nem alkotnak új, közös menekültügyi rendszert - tette hozzá a német kancellár. A területet szabályozó hét uniós irányelv közül öt ügyében "többé-kevésbé" egyetértenek a tagállamok, de további politikai egyeztetések kellenek a menedékjogi kérelmek elbírálását szabályozó közös előírásokat rögzítő irányelv és az úgynevezett Dublin IV. rendelet elfogadásához, amely tartalmazza a menekültek és migránsok tagállamok közötti szolidáris elosztását - mondta.
Kiemelte: sokan kifogásolják, hogy nincs egység az EU-ban, és a közös menekültügyi rendszer három éve várat magára, de ez nem teljesen igaz, mert mindenki egyetért abban, hogy vissza kell szorítani az illegális migrációt és ha ez sikerül, államközi szerződéseket kell kötni a migráció legális lehetőségeiről. Ezért az EU valamennyi tagjára vonatkozó menekültügyi rendszer megalkotásáig össze kell fogniuk azoknak az országoknak, amelyek már most készen állnak az együttműködésre. Ez a "tenni akarók szövetsége", amely ugyan nem tökéletes megoldás, de "a migráció jobb ellenőrzésének és irányításának kezdete" - mondta Angela Merkel. Ennek a szövetségnek is a multilaterális megközelítés alapján kell tevékenykednie, és dolgoznia kell azon, hogy ne nehezedjék aránytalanul nagy teher az EU külső határán fekvő tagországokra, ahol megérkeznek a megérkeznek a menedékkérők a közösség területére.
A Németországba belépni szándékozó, máshol már regisztrált menedékkérők visszafordítása körüli, kormányon belüli vitákkal kapcsolatban megerősítette, hogy továbbra is ellenzi belügyminisztere, Horst Seehofer álláspontját, amely szerint EU-s vagy két-, illetve többoldalú megállapodások híján egyoldalú, nemzeti szintű határigazgatási szigorításokat kell bevezetni. Mint mondta, az uniós jog a német jog felett áll. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a menedékkérők nem dönthetik el, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.
Angela Merkel a NATO-csúcsról szólva kiemelte, hogy Németország továbbra is elkötelezett védelmi kiadásai növelése mellett és a szövetség legaktívabb tagjai között marad. Ezt jelzi az is, hogy a tervezett két új főparancsnokság közül az egyiket Németországban, Ulmban állítják fel. A tanácskozás egyik fő témájával, a NATO és Oroszország kapcsolatáról elmondta, hogy folytatni kell a két irányt követő politikát, azaz erősíteni kell a szövetség védelmi képességét, de mindig készen kell állni a párbeszédre Moszkvával.
MTI
"Nem tartunk még ott, ahol szeretnénk", ezért az EU-csúcson az eredeti tervekkel szemben még nem alkotnak új, közös menekültügyi rendszert - tette hozzá a német kancellár. A területet szabályozó hét uniós irányelv közül öt ügyében "többé-kevésbé" egyetértenek a tagállamok, de további politikai egyeztetések kellenek a menedékjogi kérelmek elbírálását szabályozó közös előírásokat rögzítő irányelv és az úgynevezett Dublin IV. rendelet elfogadásához, amely tartalmazza a menekültek és migránsok tagállamok közötti szolidáris elosztását - mondta.
Kiemelte: sokan kifogásolják, hogy nincs egység az EU-ban, és a közös menekültügyi rendszer három éve várat magára, de ez nem teljesen igaz, mert mindenki egyetért abban, hogy vissza kell szorítani az illegális migrációt és ha ez sikerül, államközi szerződéseket kell kötni a migráció legális lehetőségeiről. Ezért az EU valamennyi tagjára vonatkozó menekültügyi rendszer megalkotásáig össze kell fogniuk azoknak az országoknak, amelyek már most készen állnak az együttműködésre. Ez a "tenni akarók szövetsége", amely ugyan nem tökéletes megoldás, de "a migráció jobb ellenőrzésének és irányításának kezdete" - mondta Angela Merkel. Ennek a szövetségnek is a multilaterális megközelítés alapján kell tevékenykednie, és dolgoznia kell azon, hogy ne nehezedjék aránytalanul nagy teher az EU külső határán fekvő tagországokra, ahol megérkeznek a megérkeznek a menedékkérők a közösség területére.
A Németországba belépni szándékozó, máshol már regisztrált menedékkérők visszafordítása körüli, kormányon belüli vitákkal kapcsolatban megerősítette, hogy továbbra is ellenzi belügyminisztere, Horst Seehofer álláspontját, amely szerint EU-s vagy két-, illetve többoldalú megállapodások híján egyoldalú, nemzeti szintű határigazgatási szigorításokat kell bevezetni. Mint mondta, az uniós jog a német jog felett áll. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a menedékkérők nem dönthetik el, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.
Angela Merkel a NATO-csúcsról szólva kiemelte, hogy Németország továbbra is elkötelezett védelmi kiadásai növelése mellett és a szövetség legaktívabb tagjai között marad. Ezt jelzi az is, hogy a tervezett két új főparancsnokság közül az egyiket Németországban, Ulmban állítják fel. A tanácskozás egyik fő témájával, a NATO és Oroszország kapcsolatáról elmondta, hogy folytatni kell a két irányt követő politikát, azaz erősíteni kell a szövetség védelmi képességét, de mindig készen kell állni a párbeszédre Moszkvával.
MTI
Hozzászólások