Német lap: koszovói menekülthullámra figyelmezeti Berlint a pristinai nagykövetség
A pristinai német nagykövetség figyelmeztette Berlint, hogy még magasabbra emelkedhet a koszovói menekültek hulláma Németországban, és a helyzet kezeléséhez gyors és látványos hatósági intézkedésekre van szükség - írta a Bild am Sonntag.
A vasárnapi német lap a koszovói fővárosban működő diplomáciai képviselet egy jelentését idézve azt írta, hogy csak Pristinából naponta 500-an indulnak útnak. A jelenlegi folyamatok alapján havonta 25-30 ezren távozhatnak az országból, ami azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából 300 ezer ember, az ország teljes lakosságának hatoda elhagyja Koszovót - figyelmeztették a Pristinában dolgozó diplomaták a berlini központot.
Pristinában az a hír járja - tették hozzá a jelentésben - , hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra "jó megélhetést biztosít". A fővárosi kocsmákban így az az első számú téma, hogy ki mikor indul Németországba.
A "lavina" megállításához "nagy médiafigyelmet" kiváltó intézkedés szükséges - emelték ki a külügyminisztériumnak küldött jelentésben, amely szerint csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok.
A nagykövetség szerint "érezhetően" fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást, a koszovói állampolgárok menedékjogi kérelmét elsőbbséggel kell elbírálni.
Hozzátették, hogy eddig főleg hátrányos helyzetű csoportok, a roma és az ashkali (muzulmán vallású, albán anyanyelvű roma) kisebbség, illetve az úgynevezett koszovói-egyiptomi népcsoport tagjai hagyták el az országot, de újabban a középosztályból is egyre többen vándorolnak el.
Németországban a belügyminisztérium adatai szerint tavaly 8923 koszovói állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami 101,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4423--hoz képest. Nagyobb számban az év vége felé jelentek meg koszovói menedékkérők, októberben 1200, novemberben több mint 1600, decemberben csaknem 2 ezer kérelmet regisztráltak.
Az év egészét tekintve az elfogadott kérelmek aránya 0,1 százalék volt, vagyis a német hatóságok csaknem valamennyi koszovói állampolgár menedékjog iránti kérelmét elutasították.
A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében.
A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok.
Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.
MTI
A vasárnapi német lap a koszovói fővárosban működő diplomáciai képviselet egy jelentését idézve azt írta, hogy csak Pristinából naponta 500-an indulnak útnak. A jelenlegi folyamatok alapján havonta 25-30 ezren távozhatnak az országból, ami azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából 300 ezer ember, az ország teljes lakosságának hatoda elhagyja Koszovót - figyelmeztették a Pristinában dolgozó diplomaták a berlini központot.
Pristinában az a hír járja - tették hozzá a jelentésben - , hogy Németországban a menedékjog iránti kérelem elbírálása igen hosszú ideig tart, és a menekültügyi szociális ellátás ezekre a hónapokra "jó megélhetést biztosít". A fővárosi kocsmákban így az az első számú téma, hogy ki mikor indul Németországba.
A "lavina" megállításához "nagy médiafigyelmet" kiváltó intézkedés szükséges - emelték ki a külügyminisztériumnak küldött jelentésben, amely szerint csak akkor terjed el az a vélemény, hogy nem éri meg az illegális bevándorlás Németországba, ha a pristinai repülőtérre megérkezik az első charterjárat jelentős számú kitoloncolt koszovóival, akiknek az ügyét néhány hét alatt lezárták a német hatóságok.
A nagykövetség szerint "érezhetően" fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárást, a koszovói állampolgárok menedékjogi kérelmét elsőbbséggel kell elbírálni.
Hozzátették, hogy eddig főleg hátrányos helyzetű csoportok, a roma és az ashkali (muzulmán vallású, albán anyanyelvű roma) kisebbség, illetve az úgynevezett koszovói-egyiptomi népcsoport tagjai hagyták el az országot, de újabban a középosztályból is egyre többen vándorolnak el.
Németországban a belügyminisztérium adatai szerint tavaly 8923 koszovói állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami 101,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4423--hoz képest. Nagyobb számban az év vége felé jelentek meg koszovói menedékkérők, októberben 1200, novemberben több mint 1600, decemberben csaknem 2 ezer kérelmet regisztráltak.
Az év egészét tekintve az elfogadott kérelmek aránya 0,1 százalék volt, vagyis a német hatóságok csaknem valamennyi koszovói állampolgár menedékjog iránti kérelmét elutasították.
A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében.
A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok.
Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.
MTI
Hozzászólások