Németországban tovább emelkedett a menekülthullám
Németországban csaknem 100 százalékkal több menedékkérőt regisztráltak az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban.
A szövetségi belügyminisztérium csütörtökön megjelent adatai szerint a január-februári időszakban 51 938-an nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ami 99,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 25 869-hez képest.
A legnagyobb csoportot a nyugat-balkáni térség országaiból - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - származó menedékkérők alkotják 14 213 fővel, a kérelmek 54,5 százalékával.
Az első helyen a koszovói állampolgárok állnak, az év első két hónapjában 11 383-an adtak be kérelmet, az előző évi 1001 után.
Németországban tavaly indult meredek emelkedésnek a menedékkérők száma, 203 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, ami 60 százalékos növekedés a 2013-ban regisztrált 127 ezerhez képest.
A Nyugat-Balkánról évek óta egyre több menedékkérő érkezik, a hatóságok megítélése szerint többnyire gazdasági okokból. A térségből származók kérelmét rendszerint elutasítják.
Az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkezők nagy száma miatt bevezették, hogy elsőbbséggel kezelik a koszovói állampolgárok kérelmeit, két hét alatt döntenek róluk. Felmerült az is, hogy Koszovót is átsorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé.
A törvényhozás tavaly biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban elutasítják a kérelmeket a három államból érkező menedékkérők esetében, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
Az átsorolásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatással és nyomásgyakorlással ösztönöznie kell a társadalmi integráció előmozdítását.
MTI
A szövetségi belügyminisztérium csütörtökön megjelent adatai szerint a január-februári időszakban 51 938-an nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ami 99,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 25 869-hez képest.A legnagyobb csoportot a nyugat-balkáni térség országaiból - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - származó menedékkérők alkotják 14 213 fővel, a kérelmek 54,5 százalékával.
Az első helyen a koszovói állampolgárok állnak, az év első két hónapjában 11 383-an adtak be kérelmet, az előző évi 1001 után.
Németországban tavaly indult meredek emelkedésnek a menedékkérők száma, 203 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, ami 60 százalékos növekedés a 2013-ban regisztrált 127 ezerhez képest.
A Nyugat-Balkánról évek óta egyre több menedékkérő érkezik, a hatóságok megítélése szerint többnyire gazdasági okokból. A térségből származók kérelmét rendszerint elutasítják.
Az utóbbi hónapokban a Koszovóból érkezők nagy száma miatt bevezették, hogy elsőbbséggel kezelik a koszovói állampolgárok kérelmeit, két hét alatt döntenek róluk. Felmerült az is, hogy Koszovót is átsorolják az úgynevezett biztonságos származási országok közé.
A törvényhozás tavaly biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban elutasítják a kérelmeket a három államból érkező menedékkérők esetében, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
Az átsorolásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatással és nyomásgyakorlással ösztönöznie kell a társadalmi integráció előmozdítását.
MTI
Hozzászólások