Tartományi választások kezdődtek Németországban
Helyi törvényhozási (Landtag-) választás kezdődött reggel három németországi tartományban, Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban.
A reggel 8-tól este 6-ig tartó választás előtti kampány legfőbb témája a menekültválság volt, a legnagyobb sikert pedig a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) arathatja. A 2013-ban alakult párt az eddigi öt után további három Landtagba juthat be, és Szász-Anhaltban akár 20 százalék körüli eredményt is elérhet, megelőzve a tartományban a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD).
Az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő 2,2 millió lakosú Szász-Anhaltban annak ellenére volt központi kampánytéma a menekültválság, hogy a tartomány tavaly mindössze 41 ezer menedékkérőt helyezett el a Németországba érkezett 1,1 millióból.
A tartomány miniszterelnöke, a CDU-s Reiner Haseloff kiugróan népszerű vezetésével a párt jelentős fölénnyel végezhet az első helyen, megismételve 2011-ben elért sikerét. Az utolsó mérések szerint 32 százalékon áll, 2011-ben a szavazatok 32,5 százalékát szerezte meg.
A második helyen ismét az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal végezhet, a 2011-ben szerzett 23,7 százalék után 21 százalékkal. Az SPD támogatottsága 21,5 százalékról 14 százalékra süllyedhet, így az újonc AfD mögé szorulhat. A Zöldek a bejutási küszöbön, 5 százalékon állnak, 2 százalékponttal gyengülve 2011-hez képest. Más párt valószínűleg nem jut be a magdeburgi Landtagba, és a CDU-SPD koalíció várhatóan a következő ciklusban is folytathatja a kormányzást. A tartományban 1,9 millió ember szavazhat.
Az ország délnyugati részén fekvő Baden-Württembergben történelmet írhatnak a Zöldek. Az ökopárt most először végezhet az első helyen Landtag-választáson, így hivatalban maradhat az 1980-ban alakult párt történetének első tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann, aki annyira népszerű, hogy kétharmados többséget szerezne, ha közvetlen választással töltenék be a tisztséget.
A pragmatikus politikát folytató 67 éves egykori gimnáziumi tanár megmutatta, hogy a Zöldek hatalomra kerülése nem jelent "ökodiktatúrát" a német autógyártás egyik fellegváraként számon tartott tartományban, amelynek gazdasága kormányfői tevékenysége révén még inkább felvirágzott. Pártja a szavazatok 32 százalékát szerezheti meg a 2011-es 24,2 százalék után.
A CDU a felmérések szerint szavazói jelentős részét elveszíti - 39 százalékról 29 százalékra esik vissza -, így most először nem a konzervatívoké lesz a legnagyobb frakció a stuttgarti Landtagban. Ugyanakkor a CDU ellenzékből kormányra kerülhet, mert a Zöldek jelenlegi koalíciós partnerétől, az SPD-től is nagy számban fordulnak el szavazók. Az SPD a 2011-es 23,1 százalék után a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, ami azt jelenti, hogy egy képviselői hely hiányozhat majd a Zöldek-SPD koalíció többségéhez, a közös kormányzás folytatásához.
Az AfD várhatóan 11 százalékos eredménnyel kerül be a Landtagba, a liberális FDP pedig megőrzi képviseletét, az öt évvel ezelőtti 5,3 százalék után 6 százalékos választási eredménnyel. A Landtag-választáson 7,7 millió ember adhatja le voksát.
Az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalzban most először két nő verseng a miniszterelnöki címért, az SPD színeiben Malu Dreyer jelenlegi kormányfő és CDU-s kihívója, Julia Klöckner. Mindketten igen népszerűek, ami elemzők szerint jórészt annak tulajdonítható, hogy ügyesen építenek a nőkkel szembeni pozitív előítéletekre, kötelességtudó, szorgalmas, törődő, befogadó, vigasztaló személyiségként mutatják be magukat. Julia Klöcknert sokan Angela Merkel pártelnök-kancellár egyik lehetséges utódjának tartják, a nem hivatalos utódjelölti státusz megőrzéséhez azonban nyernie kell, és győzelmi esélyei az utóbbi hetekben szinte napról napra fogyatkoztak.
A CDU tavaly novemberben még 11 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de a legutóbbi felmérések szerint már egy százalékponttal lemarad a 36 százalékon álló SPD mögött.
A különbség 2011-ben is minimális volt, az SPD a szavazatok 35,7 százalékát szerezte meg, a CDU hajszállal mögötte végzett, 35,2 százalékkal. A szociáldemokraták a Zöldekkel léptek koalícióra, akik a 2011-ben szerzett 15,4 százalék után most 5,5 százalékos eredményre számíthatnak, vagyis csupán 0,5 százalékponttal léphetik át a bejutási küszöböt. Visszaesésük azzal a következménnyel járhat, hogy a koalíció elveszíti többségét a mainzi Landtagban.
A tartományi gyűlésbe bejuthat az FDP is, amely a voksok 7 százalékára számíthat, és az AfD, amely 9 százalékon áll. A Landtagban így három helyett öt pártnak lehet képviselete. A CDU az FDP-vel lépne kormányra, de többségük valószínűleg nekik sem lesz. Így alakulhat CDU-FDP-Zöldek, vagy SPD-FDP-Zöldek koalíció. Az AfD-vel egy párt sem kíván kormányzati együttműködést kezdeni. A Landtag-választáson 3,1 millió választópolgár vehet részt.
Szakértők szerint a szerdán-csütörtökön készült utolsó felmérések eredményeit csak pillanatfelvételként lehet értelmezni, és meglehet, hogy időközben változott a helyzet. Meghatározó hatással lehet az erőviszonyokra a választási részvételi arány is, és az, hogy miként döntenek a bizonytalanok, akiknek aránya viszonylag nagy, Baden-Württembergben 44 százalék, Rajna-vidék-Pfalzban 35 százalék, Szász-Anhaltban pedig 43 százalék.
MTI
A reggel 8-tól este 6-ig tartó választás előtti kampány legfőbb témája a menekültválság volt, a legnagyobb sikert pedig a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) arathatja. A 2013-ban alakult párt az eddigi öt után további három Landtagba juthat be, és Szász-Anhaltban akár 20 százalék körüli eredményt is elérhet, megelőzve a tartományban a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD).
Az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő 2,2 millió lakosú Szász-Anhaltban annak ellenére volt központi kampánytéma a menekültválság, hogy a tartomány tavaly mindössze 41 ezer menedékkérőt helyezett el a Németországba érkezett 1,1 millióból.
A tartomány miniszterelnöke, a CDU-s Reiner Haseloff kiugróan népszerű vezetésével a párt jelentős fölénnyel végezhet az első helyen, megismételve 2011-ben elért sikerét. Az utolsó mérések szerint 32 százalékon áll, 2011-ben a szavazatok 32,5 százalékát szerezte meg.
A második helyen ismét az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal végezhet, a 2011-ben szerzett 23,7 százalék után 21 százalékkal. Az SPD támogatottsága 21,5 százalékról 14 százalékra süllyedhet, így az újonc AfD mögé szorulhat. A Zöldek a bejutási küszöbön, 5 százalékon állnak, 2 százalékponttal gyengülve 2011-hez képest. Más párt valószínűleg nem jut be a magdeburgi Landtagba, és a CDU-SPD koalíció várhatóan a következő ciklusban is folytathatja a kormányzást. A tartományban 1,9 millió ember szavazhat.
Az ország délnyugati részén fekvő Baden-Württembergben történelmet írhatnak a Zöldek. Az ökopárt most először végezhet az első helyen Landtag-választáson, így hivatalban maradhat az 1980-ban alakult párt történetének első tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann, aki annyira népszerű, hogy kétharmados többséget szerezne, ha közvetlen választással töltenék be a tisztséget.
A pragmatikus politikát folytató 67 éves egykori gimnáziumi tanár megmutatta, hogy a Zöldek hatalomra kerülése nem jelent "ökodiktatúrát" a német autógyártás egyik fellegváraként számon tartott tartományban, amelynek gazdasága kormányfői tevékenysége révén még inkább felvirágzott. Pártja a szavazatok 32 százalékát szerezheti meg a 2011-es 24,2 százalék után.
A CDU a felmérések szerint szavazói jelentős részét elveszíti - 39 százalékról 29 százalékra esik vissza -, így most először nem a konzervatívoké lesz a legnagyobb frakció a stuttgarti Landtagban. Ugyanakkor a CDU ellenzékből kormányra kerülhet, mert a Zöldek jelenlegi koalíciós partnerétől, az SPD-től is nagy számban fordulnak el szavazók. Az SPD a 2011-es 23,1 százalék után a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, ami azt jelenti, hogy egy képviselői hely hiányozhat majd a Zöldek-SPD koalíció többségéhez, a közös kormányzás folytatásához.
Az AfD várhatóan 11 százalékos eredménnyel kerül be a Landtagba, a liberális FDP pedig megőrzi képviseletét, az öt évvel ezelőtti 5,3 százalék után 6 százalékos választási eredménnyel. A Landtag-választáson 7,7 millió ember adhatja le voksát.
Az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalzban most először két nő verseng a miniszterelnöki címért, az SPD színeiben Malu Dreyer jelenlegi kormányfő és CDU-s kihívója, Julia Klöckner. Mindketten igen népszerűek, ami elemzők szerint jórészt annak tulajdonítható, hogy ügyesen építenek a nőkkel szembeni pozitív előítéletekre, kötelességtudó, szorgalmas, törődő, befogadó, vigasztaló személyiségként mutatják be magukat. Julia Klöcknert sokan Angela Merkel pártelnök-kancellár egyik lehetséges utódjának tartják, a nem hivatalos utódjelölti státusz megőrzéséhez azonban nyernie kell, és győzelmi esélyei az utóbbi hetekben szinte napról napra fogyatkoztak.
A CDU tavaly novemberben még 11 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de a legutóbbi felmérések szerint már egy százalékponttal lemarad a 36 százalékon álló SPD mögött.
A különbség 2011-ben is minimális volt, az SPD a szavazatok 35,7 százalékát szerezte meg, a CDU hajszállal mögötte végzett, 35,2 százalékkal. A szociáldemokraták a Zöldekkel léptek koalícióra, akik a 2011-ben szerzett 15,4 százalék után most 5,5 százalékos eredményre számíthatnak, vagyis csupán 0,5 százalékponttal léphetik át a bejutási küszöböt. Visszaesésük azzal a következménnyel járhat, hogy a koalíció elveszíti többségét a mainzi Landtagban.
A tartományi gyűlésbe bejuthat az FDP is, amely a voksok 7 százalékára számíthat, és az AfD, amely 9 százalékon áll. A Landtagban így három helyett öt pártnak lehet képviselete. A CDU az FDP-vel lépne kormányra, de többségük valószínűleg nekik sem lesz. Így alakulhat CDU-FDP-Zöldek, vagy SPD-FDP-Zöldek koalíció. Az AfD-vel egy párt sem kíván kormányzati együttműködést kezdeni. A Landtag-választáson 3,1 millió választópolgár vehet részt.
Szakértők szerint a szerdán-csütörtökön készült utolsó felmérések eredményeit csak pillanatfelvételként lehet értelmezni, és meglehet, hogy időközben változott a helyzet. Meghatározó hatással lehet az erőviszonyokra a választási részvételi arány is, és az, hogy miként döntenek a bizonytalanok, akiknek aránya viszonylag nagy, Baden-Württembergben 44 százalék, Rajna-vidék-Pfalzban 35 százalék, Szász-Anhaltban pedig 43 százalék.
MTI
Hozzászólások