Több német lap cselekvésre szólítja fel az EU-t a lengyel kormány tevékenysége miatt
Több tekintélyes német lap csütörtökön kommentárban cselekvésre szólította fel az Európai Uniót az új lengyel kormány tevékenysége miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Az EU-nak cselekednie kell című kommentárjában a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy rosszat sejtet az a "sietség", amellyel a "nemzeti konzervatívok Lengyelországban gyakorlatilag kiiktatták az ország alkotmánybíróságát". Nem csupán a vonatkozó törvény tartalma jelzi az "alapvető demokratikus és jogállami normák nyilvánvaló megvetését", hanem az is, ahogyan azt "keresztülverték" a parlamenten.
A szerző hozzátette: a kormány már bejelentette, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát, és küszöbön áll az államigazgatás vezetői pozícióinak betöltése "politikai kritériumok" alapján. Kiemelte, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt kétségtelenül szabad és demokratikus választások révén került hatalomra, és természetesen van joga programja végrehajtására, de "amit most tesz, annak már semmi köze a normális demokratikus hatalomváltáshoz".
Az állam "radikális átépítéséről - pontosabban: gátlástalan kisajátításáról - nem esett szó a választási kampányban", éppen ellenkezőleg, Jaroslaw Kaczynski mérsékelt politikai erőként mutatta be pártját, hogy elnyerje a középen álló választópolgárok szavazatát, és nem szerzett volna többséget a szejmben, ha bejelentette volna mindazt, ami most történik - fejtette ki a FAZ szerzője, hozzátéve, hogy szerinte "ezt hívják a választók megtévesztésének".
Nem vall taktikai érzékre az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentése, mely szerint a lengyelországi folyamatok államcsínyhez foghatóak, de a lényeget tekintve mégis "találó" volt ez a megszólalás - írta Reinhard Veser, hangsúlyozva, hogy az EU nem szemlélheti tétlenül e folyamatokat.
Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény összhangban áll-e az uniós joggal, és jelezni kell, hogy a demokratikus elvek további megsértése akár Lengyelország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet - áll a FAZ kommentárjában.
Az ugyancsak konzervatív Die Welt Elveszett Lengyelország? című kommentárjában a szerző, Dietrich Alexander kiemelte, hogy az új lengyel kormány tevékenysége "politikai ámokfutás", és az "intézmények szisztematikus lebontását" jelenti.
A NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokat, az alkotmánybíróságot, a rendőrség, a hadsereg és az állami tulajdonú vállalatok "kulcspozícióit", valamint a legfelső bíróságot érintő fejleményeket áttekintve hozzátette: úgy tűnik, hogy egy "paranoid kormányzó csapat" igyekszik minél gyorsabban átépíteni az államot, mielőtt "fellázadnak" a polgárok.
Lengyelországban "nem kevesebb fenyeget, mint egy diktatúra, ezúttal nem kommunista, hanem nemzeti konzervatív", és ez nemcsak Lengyelországnak rossz, hanem Németországnak és Európának is - írta a Die Welt szerzője.
Hozzátette: az "egyetlen reményt a lengyelek politikai érettsége" jelenti, ugyanakkor az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell a varsói fejleményekkel, ahogyan "Orbán Magyarországának" esetében.
A liberális Süddeutsche Zeitung Túl Európán című kommentárjában a szerző, Stefan Ulrich kifejtette, hogy a Jaroslaw Kaczynski "szellemi vezetése" alatt működő új lengyel kormány hatalomra kerülése után rögtön hozzákezdett egy olyan állam kiépítéséhez, amelyben nem érvényesül a hatalommegosztás elve, hanem minden hatalom Kaczynskinál és a PiS-nél összpontosul, az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénnyel pedig a hatalom birtokosai "végérvényesen átlépték a szabad és a tekintélyelvű rendszer közötti Rubicont".
A PiS emberei nyilvánvalóan arra számítanak, hogy a "tabutörésnek" nem lesz következménye, mert a sok nagy gonddal küszködő EU nem akar egy újabb nagy válságot - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy az EU soha többé nem léphetne föl a demokrácia és a jog tiszteletére figyelmeztető szereplőként a nemzetközi porondon, ha beigazolódna ez a számítás.
Hangsúlyozta: az EU-nak "gyors választ kell adnia", az Európai Parlament haladéktalanul összehívhatna egy rendkívüli ülést, hogy kezdeményezze az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amely a Lengyelország uniós tagságához fűződő jogok felfüggesztéséhez vezethet, ha a kormány nem tér vissza a jogállamisághoz.
MTI
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Az EU-nak cselekednie kell című kommentárjában a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy rosszat sejtet az a "sietség", amellyel a "nemzeti konzervatívok Lengyelországban gyakorlatilag kiiktatták az ország alkotmánybíróságát". Nem csupán a vonatkozó törvény tartalma jelzi az "alapvető demokratikus és jogállami normák nyilvánvaló megvetését", hanem az is, ahogyan azt "keresztülverték" a parlamenten.
A szerző hozzátette: a kormány már bejelentette, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát, és küszöbön áll az államigazgatás vezetői pozícióinak betöltése "politikai kritériumok" alapján. Kiemelte, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt kétségtelenül szabad és demokratikus választások révén került hatalomra, és természetesen van joga programja végrehajtására, de "amit most tesz, annak már semmi köze a normális demokratikus hatalomváltáshoz".
Az állam "radikális átépítéséről - pontosabban: gátlástalan kisajátításáról - nem esett szó a választási kampányban", éppen ellenkezőleg, Jaroslaw Kaczynski mérsékelt politikai erőként mutatta be pártját, hogy elnyerje a középen álló választópolgárok szavazatát, és nem szerzett volna többséget a szejmben, ha bejelentette volna mindazt, ami most történik - fejtette ki a FAZ szerzője, hozzátéve, hogy szerinte "ezt hívják a választók megtévesztésének".
Nem vall taktikai érzékre az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentése, mely szerint a lengyelországi folyamatok államcsínyhez foghatóak, de a lényeget tekintve mégis "találó" volt ez a megszólalás - írta Reinhard Veser, hangsúlyozva, hogy az EU nem szemlélheti tétlenül e folyamatokat.
Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény összhangban áll-e az uniós joggal, és jelezni kell, hogy a demokratikus elvek további megsértése akár Lengyelország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet - áll a FAZ kommentárjában.
Az ugyancsak konzervatív Die Welt Elveszett Lengyelország? című kommentárjában a szerző, Dietrich Alexander kiemelte, hogy az új lengyel kormány tevékenysége "politikai ámokfutás", és az "intézmények szisztematikus lebontását" jelenti.
A NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokat, az alkotmánybíróságot, a rendőrség, a hadsereg és az állami tulajdonú vállalatok "kulcspozícióit", valamint a legfelső bíróságot érintő fejleményeket áttekintve hozzátette: úgy tűnik, hogy egy "paranoid kormányzó csapat" igyekszik minél gyorsabban átépíteni az államot, mielőtt "fellázadnak" a polgárok.
Lengyelországban "nem kevesebb fenyeget, mint egy diktatúra, ezúttal nem kommunista, hanem nemzeti konzervatív", és ez nemcsak Lengyelországnak rossz, hanem Németországnak és Európának is - írta a Die Welt szerzője.
Hozzátette: az "egyetlen reményt a lengyelek politikai érettsége" jelenti, ugyanakkor az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell a varsói fejleményekkel, ahogyan "Orbán Magyarországának" esetében.
A liberális Süddeutsche Zeitung Túl Európán című kommentárjában a szerző, Stefan Ulrich kifejtette, hogy a Jaroslaw Kaczynski "szellemi vezetése" alatt működő új lengyel kormány hatalomra kerülése után rögtön hozzákezdett egy olyan állam kiépítéséhez, amelyben nem érvényesül a hatalommegosztás elve, hanem minden hatalom Kaczynskinál és a PiS-nél összpontosul, az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénnyel pedig a hatalom birtokosai "végérvényesen átlépték a szabad és a tekintélyelvű rendszer közötti Rubicont".
A PiS emberei nyilvánvalóan arra számítanak, hogy a "tabutörésnek" nem lesz következménye, mert a sok nagy gonddal küszködő EU nem akar egy újabb nagy válságot - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy az EU soha többé nem léphetne föl a demokrácia és a jog tiszteletére figyelmeztető szereplőként a nemzetközi porondon, ha beigazolódna ez a számítás.
Hangsúlyozta: az EU-nak "gyors választ kell adnia", az Európai Parlament haladéktalanul összehívhatna egy rendkívüli ülést, hogy kezdeményezze az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amely a Lengyelország uniós tagságához fűződő jogok felfüggesztéséhez vezethet, ha a kormány nem tér vissza a jogállamisághoz.
MTI
Hozzászólások