Trump Németországot bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt (2.rész)
Rövid sajtónyilatkozatában Trump a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németországot "teljes mértékben Oroszország irányítja", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára.
Az amerikai elnök "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente". "Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell" - mondta. Trump emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait. "Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen.
Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap" - fogalmazott. Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.
Stoltenberg erre reagálva kiemelte, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint. "Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is" - szögezte le. Hozzátette azonban, hogy az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.
A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.
MTI
Az amerikai elnök "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal és dollármilliárdokat fizet évente". "Megszabadultak a szén- és atomerőműveiktől, a kőolaj és a földgáz nagy részét pedig Oroszországból szerzik be. Szerintem a NATO-nak ezzel foglalkoznia kell" - mondta. Trump emellett ismételten a védelmi költségvetésük növelésére szólította fel az észak-atlanti szervezet európai tagjait. "Ezeknek az országoknak többet kell költeniük, mégpedig nem tíz év múlva, hanem sürgősen.
Németország gazdag ország, mégis mindössze arról beszél, hogy 2030-ra kissé megemeli a védelmi kiadásaikat. Nos, szerintem ezt gond nélkül meg tudnák tenni azonnali hatállyal, akár már holnap" - fogalmazott. Szakértők rámutattak, hogy az Északi Áramlat-2 támadásával Donald Trump veszélyes kapcsolatot teremtett a védelmi ügyek és a gazdasági kérdések között, miközben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azon dolgozik, hogy a katonai szövetség egységének megőrzése érdekében külön kezeljék az egyéb témákat, például az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi vitáját.
Stoltenberg erre reagálva kiemelte, hogy Trump felszólításainak már látszik a hatása, a NATO tagállamai jelentősen növelték katonai költségeiket, és további emelések várhatók. Mint mondta, Kanada és az európai szövetségesek 2024-re a mostaninál 266 milliárd dollárral többet fognak fordítani védelmi célokra a tervek szerint. "Egy erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is" - szögezte le. Hozzátette azonban, hogy az Északi Áramlat-2-ről nem a NATO-nak kell döntenie, az nemzeti hatáskörbe tartozik.
A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést.
MTI
Hozzászólások