Ukrán válság - Berlusconi: nem szabad elszigetelni Oroszországot
Nem szabad elszigetelni Oroszországot, mert Európa helyett Ázsia felé fordulhat - mondta Silvio Berlusconi adócsalásért elítélt volt olasz miniszterelnök egy vasárnapi német lapinterjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Silvio Berlusconi a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kifejtette: az ukránok véleménye a kijevi vezetésről "nagyon negatív", és úgy érzik, hogy országuk rosszabb gazdasági helyzetben van, mint Oroszország. Ezért szerinte érthetőnek tűnik, hogy a gazdaságilag viszonylag jobb helyzetben lévő régiók lakossága függetlenséget kíván.
Hozzátette: a NATO-Oroszország Tanács megalakítása előtt az orosz törvényhozás és az elnök Ázsia felé akart közeledni, de végül az a meggyőződés alakult ki, hogy Oroszország mégiscsak a Nyugathoz tartozik.
Így végül 2002-ben megalakították az atlanti szövetség és Oroszország konzultációs fórumát, aminek révén sok területen szoros együttműködés alakult ki a NATO tagállamaival. Az ukrajnai válság veszélyezteti ennek a folyamatnak az eredményeit, hiszen amennyiben a Nyugat elszigeteli Oroszországot, a moszkvai vezetés ismét Ázsia felé - mondta a volt olasz kormányfő.
Az orosz elnökhöz fűződő viszonyáról elmondta, hogy "igazi, személyes barátság" köti össze őket, és számos hétvégét töltöttek el együtt úgy, hogy politikáról szót sem ejtettek.
"Erős kapcsolat van közöttünk és nagyra becsülöm őt" - mondta Berlusconi Putyinról.
A Berlinhez fűződő viszonyáról azt mondta, hogy Németország "a fegyelmezettség, a közösségi szellem, a hatékonyság és a szabadság példaképe", de mindez nem érvényes Angela Merkel német kancellár politikájára.
Helmut Kohl korábbi kancellár "egyesítette Németországot, Merkel viszont az általa támogatott gazdaságpolitikával megosztja Európát" - mondta Silvio Berlusconi. Kifejtette: nincs kifogása a takarékosság ellen, de nem tudja elfogadni azt az "Európát, amely nem vesz tudomást az országok eltérő gondjairól és szükségleteiről".
Hozzátette: olyan Európát szeretne, amelyben a nemzetállami határkörök áthelyezése a közösségi intézmények szintjére együtt járna a döntéshozatalban való demokratikus részvétel erősítésével.
"Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt az Európai Központi Banknak kell aktív szerepet betöltenie, azzal a céllal, hogy egész Európában növekedésnek induljon a gazdaság" - mondta a volt olasz kormányfő.
MTI
Silvio Berlusconi a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kifejtette: az ukránok véleménye a kijevi vezetésről "nagyon negatív", és úgy érzik, hogy országuk rosszabb gazdasági helyzetben van, mint Oroszország. Ezért szerinte érthetőnek tűnik, hogy a gazdaságilag viszonylag jobb helyzetben lévő régiók lakossága függetlenséget kíván.Hozzátette: a NATO-Oroszország Tanács megalakítása előtt az orosz törvényhozás és az elnök Ázsia felé akart közeledni, de végül az a meggyőződés alakult ki, hogy Oroszország mégiscsak a Nyugathoz tartozik.
Így végül 2002-ben megalakították az atlanti szövetség és Oroszország konzultációs fórumát, aminek révén sok területen szoros együttműködés alakult ki a NATO tagállamaival. Az ukrajnai válság veszélyezteti ennek a folyamatnak az eredményeit, hiszen amennyiben a Nyugat elszigeteli Oroszországot, a moszkvai vezetés ismét Ázsia felé - mondta a volt olasz kormányfő.
Az orosz elnökhöz fűződő viszonyáról elmondta, hogy "igazi, személyes barátság" köti össze őket, és számos hétvégét töltöttek el együtt úgy, hogy politikáról szót sem ejtettek.
"Erős kapcsolat van közöttünk és nagyra becsülöm őt" - mondta Berlusconi Putyinról.
A Berlinhez fűződő viszonyáról azt mondta, hogy Németország "a fegyelmezettség, a közösségi szellem, a hatékonyság és a szabadság példaképe", de mindez nem érvényes Angela Merkel német kancellár politikájára.
Helmut Kohl korábbi kancellár "egyesítette Németországot, Merkel viszont az általa támogatott gazdaságpolitikával megosztja Európát" - mondta Silvio Berlusconi. Kifejtette: nincs kifogása a takarékosság ellen, de nem tudja elfogadni azt az "Európát, amely nem vesz tudomást az országok eltérő gondjairól és szükségleteiről".
Hozzátette: olyan Európát szeretne, amelyben a nemzetállami határkörök áthelyezése a közösségi intézmények szintjére együtt járna a döntéshozatalban való demokratikus részvétel erősítésével.
"Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt az Európai Központi Banknak kell aktív szerepet betöltenie, azzal a céllal, hogy egész Európában növekedésnek induljon a gazdaság" - mondta a volt olasz kormányfő.
MTI
Hozzászólások