Ukrán válság - Merkel: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül fegyvernyugvást elérni
Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben - mondta pénteken Berlinben a német kancellár, aki a francia államfővel előző nap Kijevben az ukrán elnökkel tárgyalt, pénteken pedig Moszkvába utazik az orosz államfőhöz.
Angela Merkel sajtótájékoztatón elmondta: Francois Hollande francia elnökkel együtt mindent megtesznek azért, hogy "megtöltsék élettel" a tavalyi minszki tűzszüneti megállapodást, de "teljesen nyitott kérdés, hogy ez sikerül-e majd".
A "dolgok mozgásban vannak", így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az "utolsó megbeszélés" lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.
Az viszont biztos, hogy "német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni" - mondta Angela Merkel, utalva sajtójelentésekre, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok javára teendő területi engedményeket tartalmazó válságrendezési tervet javasolnának a francia elnökkel Kijevnek és Moszkvának.
A kancellár hangsúlyozta, hogy nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem "német, francia, és mindenekelőtt az európai érdekek" védelmében. Ezért csütörtökön telefonon tájékoztatta Donald Tuskot, az uniós állam- illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács elnökét a kijevi és a moszkvai útról - tette hozzá.
Az európai érdekek védelme "az európai békerend" védelmét jelenti, ennek a rendnek pedig alapvető eleme "a népek szabad önrendelkezése" - jelentette ki Angela Merkel.
Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra tájékoztatott a német kancellárral és a francia államfővel öt órán át folytatott tárgyalásáról. Az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz-ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését - áll a közleményben.
A minszki megállapodás egyebek mellett ütközőzóna kialakítását írta elő a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban. A front azonban már máshol húzódik, a Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az oroszbarát szakadárok tavaly szeptember óta újabb 1500 négyzetkilométert foglaltak el a kelet-ukrajnai válsággócban.
MTI
Angela Merkel sajtótájékoztatón elmondta: Francois Hollande francia elnökkel együtt mindent megtesznek azért, hogy "megtöltsék élettel" a tavalyi minszki tűzszüneti megállapodást, de "teljesen nyitott kérdés, hogy ez sikerül-e majd".A "dolgok mozgásban vannak", így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az "utolsó megbeszélés" lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.
Az viszont biztos, hogy "német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni" - mondta Angela Merkel, utalva sajtójelentésekre, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok javára teendő területi engedményeket tartalmazó válságrendezési tervet javasolnának a francia elnökkel Kijevnek és Moszkvának.
A kancellár hangsúlyozta, hogy nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem "német, francia, és mindenekelőtt az európai érdekek" védelmében. Ezért csütörtökön telefonon tájékoztatta Donald Tuskot, az uniós állam- illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács elnökét a kijevi és a moszkvai útról - tette hozzá.
Az európai érdekek védelme "az európai békerend" védelmét jelenti, ennek a rendnek pedig alapvető eleme "a népek szabad önrendelkezése" - jelentette ki Angela Merkel.
Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra tájékoztatott a német kancellárral és a francia államfővel öt órán át folytatott tárgyalásáról. Az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz-ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését - áll a közleményben.
A minszki megállapodás egyebek mellett ütközőzóna kialakítását írta elő a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban. A front azonban már máshol húzódik, a Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az oroszbarát szakadárok tavaly szeptember óta újabb 1500 négyzetkilométert foglaltak el a kelet-ukrajnai válsággócban.
MTI
Hozzászólások