Ukrán válság - Spiegel: a NATO nem tudja megvédeni a Baltikumot
A NATO a jelenlegi állapotában nem tudná megvédeni a balti államokat egy esetleges orosz támadással szemben - írta a Der Spiegel a szövetség egy titkos jelentéstervezetére hivatkozva.
A német hetilap vasárnapi számában ismertetett elemzés szerint nagyjából hat hónapig tartana, mire a NATO hagyományos fegyveres erővel reagálni tudna egy orosz támadásra a Baltikumban. "Az oroszok győzelmi felvonulására sem érnénk oda időben" - idézett a lap egy német kormányzati szakértőt.
A még formálódó jelentés szerint "destabilizáló és veszélyeztető hatást gyakorol" az Oroszországgal határos és az Oroszország "közeli szomszédságában" fekvő NATO-tagországokra, hogy Moszkva "rövid időn belül és tetszőleges helyen" képes "helyi vagy regionális katonai fenyegetettséget teremteni". Oroszország "szándéka és képessége jelentős katonai akciók végrehajtására különösebb előzetes figyelmeztetés nélkül messze ható fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására" - tették hozzá a NATO elemzői.
Ilyen mondatok fél évvel ezelőtt nem fordulhattak volna elő egy NATO-tanulmányban, de a Krím félszigeten és Ukrajna keleti részén kibontakozott folyamatok megkérdőjeleztek számos biztonságpolitikai alaptételt, köztük azt, hogy Közép-Európában soha többé nem lesz fegyveres konfliktus - áll a Spiegel cikkében.
A NATO a jelenlegi helyzetben nem alkalmas arra, hogy teljesítse a kollektív védelemre vonatkozó - a szövetséget létrehozó szerződés 5. cikkelyében lefektetett - kötelességét a balti államokkal szemben - állapították meg a jelentésben. Ennek az az oka, hogy amikor Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, orosz részről nem mutatkozott fenyegetés és a szövetség tartotta magát az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződéshez, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt - magyarázta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német konzervatív elnöke, hangsúlyozva, hogy "Vlagyimir Putyin (orosz elnök) politikája változik, amire a NATO-nak választ kell adnia".
Ugyanakkor az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekedő német kormány attól tart, hogy a Nyugat katonai stratégiájának frissítéséről szóló vitát Moszkva erőfitogtatásként értelmezheti. Ez "egyenesen katasztrófába" vezethet - mondta egy kormányzati szakértő, aki szerint a német lakossággal nem lehetne elfogadtatni azt a gondolatot, hogy a NATO-t fel kell készíteni egy esetleges összecsapásra Oroszországgal.
Mindez azonban nem változtat a lényegen: amennyiben a NATO nem tudná megvédeni valamely tagállamát, könnyen összeomolhat, hiszen éppen annak nem felelne meg, aminek céljából létrehozták. A berlini vezetés szerint meglehet, hogy ez Putyin célja - írta a Der Spiegel.
A Baltikum mellett nagy a nyugtalanság Lengyelországban is, ahol a Nyugattal szembeni elégedetlenség is növekszik. Varsóban gyakran hallani a "másodosztályú NATO-tagállam" kifejezést - írta a hamburgi hetilap, idézve Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert, aki szerint a NATO-nak a németországi vagy olaszországi támaszpontokhoz hasonló infrastruktúrát kell kiépítenie Lengyelországban, hogy megfelelhessen az 5. cikkely előírásának.
MTI
A német hetilap vasárnapi számában ismertetett elemzés szerint nagyjából hat hónapig tartana, mire a NATO hagyományos fegyveres erővel reagálni tudna egy orosz támadásra a Baltikumban. "Az oroszok győzelmi felvonulására sem érnénk oda időben" - idézett a lap egy német kormányzati szakértőt.A még formálódó jelentés szerint "destabilizáló és veszélyeztető hatást gyakorol" az Oroszországgal határos és az Oroszország "közeli szomszédságában" fekvő NATO-tagországokra, hogy Moszkva "rövid időn belül és tetszőleges helyen" képes "helyi vagy regionális katonai fenyegetettséget teremteni". Oroszország "szándéka és képessége jelentős katonai akciók végrehajtására különösebb előzetes figyelmeztetés nélkül messze ható fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására" - tették hozzá a NATO elemzői.
Ilyen mondatok fél évvel ezelőtt nem fordulhattak volna elő egy NATO-tanulmányban, de a Krím félszigeten és Ukrajna keleti részén kibontakozott folyamatok megkérdőjeleztek számos biztonságpolitikai alaptételt, köztük azt, hogy Közép-Európában soha többé nem lesz fegyveres konfliktus - áll a Spiegel cikkében.
A NATO a jelenlegi helyzetben nem alkalmas arra, hogy teljesítse a kollektív védelemre vonatkozó - a szövetséget létrehozó szerződés 5. cikkelyében lefektetett - kötelességét a balti államokkal szemben - állapították meg a jelentésben. Ennek az az oka, hogy amikor Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, orosz részről nem mutatkozott fenyegetés és a szövetség tartotta magát az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződéshez, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt - magyarázta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német konzervatív elnöke, hangsúlyozva, hogy "Vlagyimir Putyin (orosz elnök) politikája változik, amire a NATO-nak választ kell adnia".
Ugyanakkor az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekedő német kormány attól tart, hogy a Nyugat katonai stratégiájának frissítéséről szóló vitát Moszkva erőfitogtatásként értelmezheti. Ez "egyenesen katasztrófába" vezethet - mondta egy kormányzati szakértő, aki szerint a német lakossággal nem lehetne elfogadtatni azt a gondolatot, hogy a NATO-t fel kell készíteni egy esetleges összecsapásra Oroszországgal.
Mindez azonban nem változtat a lényegen: amennyiben a NATO nem tudná megvédeni valamely tagállamát, könnyen összeomolhat, hiszen éppen annak nem felelne meg, aminek céljából létrehozták. A berlini vezetés szerint meglehet, hogy ez Putyin célja - írta a Der Spiegel.
A Baltikum mellett nagy a nyugtalanság Lengyelországban is, ahol a Nyugattal szembeni elégedetlenség is növekszik. Varsóban gyakran hallani a "másodosztályú NATO-tagállam" kifejezést - írta a hamburgi hetilap, idézve Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert, aki szerint a NATO-nak a németországi vagy olaszországi támaszpontokhoz hasonló infrastruktúrát kell kiépítenie Lengyelországban, hogy megfelelhessen az 5. cikkely előírásának.
MTI
Hozzászólások