Ukrán válság - Verheugen: fasiszták ülnek a kijevi kormányban
Nem igaz az orosz vezetés állítása, amely szerint fasiszták szerezték meg az irányítást Ukrajnában, az viszont biztos, hogy a Szvoboda (Szabadság) párt révén fasiszták is bekerültek a kijevi kormányba - mondta egy interjúban Günter Verheugen, az Európai Bizottság korábbi bővítési biztosa.
A német szociáldemokrata politikus az EurActiv.de uniós ügyekkel foglalkozó német hírportálnak adott interjúban felidézte, hogy az Európai Parlament 2012 decemberében határozatban ítélte el a Szvobodát az Európai Unió (EU) értékeivel ellentétes rasszista, antiszemita és idegenellenes nézetei miatt, és felszólította az ukrajnai demokratikus erőket, hogy ne működjenek együtt a párttal.
A "moszkovita-zsidó maffiáról és disznó zsidókról papoló" Szvoboda politikájához képest a Jörg Haider-féle Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tevékenysége "gyerekzsúr", pedig 1999-ben az EU számos tagországa szankciókat vezetett be Ausztriával szemben, amiért az FPÖ bekerült a kormányba - fejtette ki Günter Verheugen a portálon csütörtökön megjelent interjúban.
A volt uniós biztos a napokban keményebben is fogalmazott, a hét elején a WDR 5 német közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy "valójában nem is Moszkvával van gond, vagy velünk, hanem Kijevvel, ahol megalakult a 21. század első európai kormánya, amelyben fasiszták ülnek".
Az EurAtciv.de-nek adott interjúban Verheugen úgy vélte, hogy a Krím félsziget sorsa megpecsételődött, a terület végérvényesen Oroszországhoz került. "Ez a hajó már elment" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy változás érzékelhető az ukrán válságban követett amerikai politikában. Az Egyesült Államok "Kerry és Lavrov külügyminiszter tárgyalásain elismerte Oroszország legitim biztonsági érdekeit ebben a régióban. Szerintem Washington ezt helyesen tette, (...) és nekünk is így kellene eljárnunk. Muszáj lesz beszélni a kölcsönös érdekekről, hogy kialakíthassunk egy ésszerű egyensúlyt" - mondta a volt uniós biztos.
Hozzátette: különbséget kell tenni az orosz politikával szembeni "jogos és szükséges kritika és a nyílt ellenségeskedés között". Vlagyimir Putyin politikájának bírálata nem lehet "oroszellenesség, mint ahogy az orosz politikai érdekek iránti megértés sem dörgölőzés a Kremlhez" - mondta a német szociáldemokrata politikus.
A Die Welt című német konzervatív lap bírálta Verheugent a Szvobodára vonatkozó megjegyzése miatt.
A lap szerint nem vitás, hogy a kijevi vezetésben vannak "kétes alakok", ami az utóbbi hónapokban eluralkodott káosznak is tulajdonítható, és annak az igénynek, hogy minél több társadalmi csoport szerezzen képviseletet a kormányban. "Érthetetlen, hogy Günter Verheugen miért éppen ezt a problémát emeli ki a sokkal súlyosabb gondok helyett, hiszen ezzel - akár akarja, akár nem - csak az agresszor Putyin malmára hajtja a vizet" - írta a konzervatív lap egy összeállításban, amelyben az orosz vezetés iránt nagy megértéssel viszonyuló német közéleti szereplők megnyilvánulásait elemezték.
Günter Verheugen 1999 és 2004 között töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt.
MTI
A német szociáldemokrata politikus az EurActiv.de uniós ügyekkel foglalkozó német hírportálnak adott interjúban felidézte, hogy az Európai Parlament 2012 decemberében határozatban ítélte el a Szvobodát az Európai Unió (EU) értékeivel ellentétes rasszista, antiszemita és idegenellenes nézetei miatt, és felszólította az ukrajnai demokratikus erőket, hogy ne működjenek együtt a párttal.A "moszkovita-zsidó maffiáról és disznó zsidókról papoló" Szvoboda politikájához képest a Jörg Haider-féle Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tevékenysége "gyerekzsúr", pedig 1999-ben az EU számos tagországa szankciókat vezetett be Ausztriával szemben, amiért az FPÖ bekerült a kormányba - fejtette ki Günter Verheugen a portálon csütörtökön megjelent interjúban.
A volt uniós biztos a napokban keményebben is fogalmazott, a hét elején a WDR 5 német közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy "valójában nem is Moszkvával van gond, vagy velünk, hanem Kijevvel, ahol megalakult a 21. század első európai kormánya, amelyben fasiszták ülnek".
Az EurAtciv.de-nek adott interjúban Verheugen úgy vélte, hogy a Krím félsziget sorsa megpecsételődött, a terület végérvényesen Oroszországhoz került. "Ez a hajó már elment" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy változás érzékelhető az ukrán válságban követett amerikai politikában. Az Egyesült Államok "Kerry és Lavrov külügyminiszter tárgyalásain elismerte Oroszország legitim biztonsági érdekeit ebben a régióban. Szerintem Washington ezt helyesen tette, (...) és nekünk is így kellene eljárnunk. Muszáj lesz beszélni a kölcsönös érdekekről, hogy kialakíthassunk egy ésszerű egyensúlyt" - mondta a volt uniós biztos.
Hozzátette: különbséget kell tenni az orosz politikával szembeni "jogos és szükséges kritika és a nyílt ellenségeskedés között". Vlagyimir Putyin politikájának bírálata nem lehet "oroszellenesség, mint ahogy az orosz politikai érdekek iránti megértés sem dörgölőzés a Kremlhez" - mondta a német szociáldemokrata politikus.
A Die Welt című német konzervatív lap bírálta Verheugent a Szvobodára vonatkozó megjegyzése miatt.
A lap szerint nem vitás, hogy a kijevi vezetésben vannak "kétes alakok", ami az utóbbi hónapokban eluralkodott káosznak is tulajdonítható, és annak az igénynek, hogy minél több társadalmi csoport szerezzen képviseletet a kormányban. "Érthetetlen, hogy Günter Verheugen miért éppen ezt a problémát emeli ki a sokkal súlyosabb gondok helyett, hiszen ezzel - akár akarja, akár nem - csak az agresszor Putyin malmára hajtja a vizet" - írta a konzervatív lap egy összeállításban, amelyben az orosz vezetés iránt nagy megértéssel viszonyuló német közéleti szereplők megnyilvánulásait elemezték.
Günter Verheugen 1999 és 2004 között töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt.
MTI
Hozzászólások