Uniós munkavállalás - Brüsszel bírálja a német szociális ellátórendszer működését
Az Európai Bizottság bírálja a német szociális ellátórendszer működését, a brüsszeli testület szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli ellátásból a Németországban élő uniós állampolgárokat, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban - írta pénteken a Süddeutsche Zeitung.
Az Európai Bizottság az álláspontját egy perrel kapcsolatban fejtette ki, amelyet egy Lipcsében élő román állampolgár indított a társadalombiztosítási ügyekben eljáró városi szociális bíróságon, mert a munkaügyi hivatal elutasította a munkanélküli segélyre - az úgynevezett Hartz IV típusú juttatásra, a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájára - irányuló kérelmét.
A hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmező soha nem dolgozott Németországban, ezért nem is jár neki munkanélküli segély a német államtól.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbította az ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A luxembourgi székhelyű testület bekérte az Európai Bizottság szakvéleményét. A Süddeutsche Zeitung ebből a dokumentumból idézett. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a főszabály szerint Hartz IV típusú ellátás csak azoknak az uniós külföldieknek jár, akiknek már volt munkaviszonyuk Németországban.
Az utóbbi hónapokban több hasonló ügyben hoztak ítéletet német bíróságok. Egyes esetekben arra a megállapításra jutottak, hogy az uniós állampolgároknak feltétel nélkül jár a munkanélküli segély, más esetekben viszont ezzel ellentétes döntést hoztak. Ezért a német igazságszolgáltatás az Európai Unió Bíróságától vár egyértelmű útmutatást. Amennyiben a bíróság az Európai Bizottság álláspontját fogadja el, az uniós bevándorlók jóval nagyobb eséllyel férhetnek hozzá a német szociális ellátórendszer juttatásaihoz.
A román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt Németországban is vita kezdődött az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól.
Az úgynevezett szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás körüli diskurzust a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását, és a szociális juttatásokkal visszaélők kitoloncolását követelve. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat.
"Aki csal, az repül" - foglalta össze követeléseit a CSU. Ezért a mondatért ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg a bajor konzervatívokat. Gazdasági és társadalmi szervezetek is figyelmeztették a CSU-t, hangsúlyozva, hogy a német gazdaság rászorul a külföldi munkavállalókra, az országban élő románok és bolgárok túlnyomó többsége pedig dolgozik és adózik.
Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság 68 százaléka úgy véli, hogy a német gazdaságnak szüksége van a képzett munkavállalók bevándorlására. A relatív többség, 46 százalék szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.
MTI
Az Európai Bizottság az álláspontját egy perrel kapcsolatban fejtette ki, amelyet egy Lipcsében élő román állampolgár indított a társadalombiztosítási ügyekben eljáró városi szociális bíróságon, mert a munkaügyi hivatal elutasította a munkanélküli segélyre - az úgynevezett Hartz IV típusú juttatásra, a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájára - irányuló kérelmét.A hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmező soha nem dolgozott Németországban, ezért nem is jár neki munkanélküli segély a német államtól.
A lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbította az ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását. A luxembourgi székhelyű testület bekérte az Európai Bizottság szakvéleményét. A Süddeutsche Zeitung ebből a dokumentumból idézett. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a főszabály szerint Hartz IV típusú ellátás csak azoknak az uniós külföldieknek jár, akiknek már volt munkaviszonyuk Németországban.
Az utóbbi hónapokban több hasonló ügyben hoztak ítéletet német bíróságok. Egyes esetekben arra a megállapításra jutottak, hogy az uniós állampolgároknak feltétel nélkül jár a munkanélküli segély, más esetekben viszont ezzel ellentétes döntést hoztak. Ezért a német igazságszolgáltatás az Európai Unió Bíróságától vár egyértelmű útmutatást. Amennyiben a bíróság az Európai Bizottság álláspontját fogadja el, az uniós bevándorlók jóval nagyobb eséllyel férhetnek hozzá a német szociális ellátórendszer juttatásaihoz.
A román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt Németországban is vita kezdődött az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól.
Az úgynevezett szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás körüli diskurzust a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását, és a szociális juttatásokkal visszaélők kitoloncolását követelve. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat.
"Aki csal, az repül" - foglalta össze követeléseit a CSU. Ezért a mondatért ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg a bajor konzervatívokat. Gazdasági és társadalmi szervezetek is figyelmeztették a CSU-t, hangsúlyozva, hogy a német gazdaság rászorul a külföldi munkavállalókra, az országban élő románok és bolgárok túlnyomó többsége pedig dolgozik és adózik.
Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság 68 százaléka úgy véli, hogy a német gazdaságnak szüksége van a képzett munkavállalók bevándorlására. A relatív többség, 46 százalék szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.
MTI
Hozzászólások