Van Rompuy: az EU védje meg polgárait
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnökeként az Európai Unió (EU) megszilárdításért és fejlődéséért végzett munkájáért Nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki csütörtökön a németországi Aachenben Herman Van Rompuyt, aki a kitüntetést megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy az EU-nak nemcsak esélyeket kell teremtenie, hanem meg is kell védenie polgárait, és kifelé erősebbé, befelé gondoskodóbbá kell válnia.
A belga politikusból lett uniós vezető beszédében kiemelte, hogy az elismerés nem neki szól, hanem az Európai Tanácsnak, amely az utóbbi években sikerrel kezelte az EU történetének eddigi legnagyobb válságát.
Angela Merkel német kancellárt idézve rámutatott, hogy "ha az euró elbukik, elvész Európa is". A tanács tagjai viszont szolidaritásról és felelősségtudatról tanúbizonyságot téve közös munkával elhárították ezt a veszélyt - tette hozzá Herman Van Rompuy, hangsúlyozva, hogy "megnyertük a csatát".
Az EU azonban továbbra is válságban van - vélekedett, a tér és a hely fogalma köré rendezve gondolatmenetét. A tér nyíltságot, szabadságot, tágasságot jelent, a hely pedig bensőségességet, védelmet, otthont és hazát. A globalizáció viharában a kettő közötti egyensúly felbomlott, ezért az EU következő nagy feladata ennek az egyensúlynak a helyreállítása - mondta az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Unió évtizedekig a nyitásról, a felszabadításról, az emancipációról, a fejlődésről és a felemelkedésről szólt, amit szerinte jól mutat például az, hogy Lengyelországban az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a rendszerváltás után közvetlenül az ukrajnai szinten volt, az uniós taggá válás nyomán viszont az ukrajnainak a háromszorosa lett.
A globalizáció azonban súlyos nyomás alá helyezte a jóléti államokat, és a gazdasági válság új szerepbe kényszerítette az uniós intézményeket. A drámai és gyors átalakulás révén az EU ma már sokak számára "beavatkozást, előírásokat, diktátumokat vagy akár büntetést jelent, és így az esélyteremtő EU-ból betolakodó lett", a "tér és szabadság barátjából átalakult az egyén és szűkebb közössége helyét, hazáját fenyegető külső hatalommá" - fejtette ki Herman Van Rompuy.
Rámutatott, hogy az EU népszerűbb a határain kívül, mint a közösségen belül. Ezt jelzi az európai parlamenti választás eredménye is, amely világos üzenetet hordoz, azt mutatja, hogy egyensúlyba kell hozni az EU esélyteremtő és védelmező funkcióit.
Az uniónak nemcsak lehetőségeket kell nyújtania például azoknak, akik diplomát szereztek, nyelveket beszélnek és a munkavállalás szabadságával élve külföldre mennek dolgozni, hanem meg is kell védenie mindazokat, akik otthon maradnak, és nemcsak a tőkének kell esélyeket biztosítania, hanem védelmet a munkavállalóknak, annak érdekében, hogy az EU az uniós állampolgárok hazája lehessen - mondta a Károly-díj idei kitüntetettje.
Az EU-nak "kifelé erősebbé, befelé gondoskodóbbá kell válnia" - hangsúlyozta.
Az ukrajnai válságról szólva hozzátette, elfogadhatatlan, hogy Oroszország destabilizálja az EU keleti határánál fekvő országokat. Ez azért is rendkívül "sajnálatos" fejlemény, mert Oroszország az európai kultúra elszakíthatatlan része. "Shakespeare vagy Balzac nélkül nincs Dosztojevszkij, Gogol nélkül nincs Kafka, és Tolsztoj nélkül nincs Thomas Mann" - mondta Herman Van Rompuy.
Az 1949-ben alapított Károly-díj történetében az idén először nem volt laudáció, a kitüntetettet méltató beszéd. Helyette Herman Van Rompuy felkérésére a grúz, a moldovai és az ukrán kormányfő tartott rövid előadást arról, hogy mit jelent országának az EU.
Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy "az EU álma Grúzia álma is", a grúz nép a szabadság, a béke és a jólét közösségeként tekint az EU-ra, és be akar kerülni ebbe a közösségbe.
Iurie Leanca moldovai miniszterelnök azt emelte ki, hogy Moldova számára "létkérdés az európai integráció", és az EU a jövőt jelenti, "nem egy lehetséges jövőt, nem is egy szebb jövőt, hanem A jövőt".
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az ukrajnai válságról szólva - Oroszországnak címezve - kijelentette: "senkinek sincs joga megszegni az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát, új határokat húzni és új berlini falakat emelni Európában".
Az aacheni városházán tartott ünnepségen több száz vendég között megjelent Norbert Lammert, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elnöke, a német kormány több tagja, és a Nemzetközi Károly-díj több kitüntetettje, köztük Dalia Grybauskaite litván államfő, korábbi uniós biztos és Konrád György magyar író.
A Károly-díjat az utóbbi években rendre az EU gazdasági válsága elleni küzdelem vezető alakjainak ítélték oda. Tavaly Dalia Grybauskaite, 2012-ben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, 2011-ben Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank előző elnöke vehette át az elismerést, amelyet 1950 óta ítélnek oda az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként. Az EU jelenlegi területének jelentős részét magában foglaló frank birodalom megalapítójáról, Nagy Károly császárról (748-814) elnevezett díjat korábban két magyar is kiérdemelte, Konrád György (2001) mellett Horn Gyula külügyminiszter (1990).
MTI
A belga politikusból lett uniós vezető beszédében kiemelte, hogy az elismerés nem neki szól, hanem az Európai Tanácsnak, amely az utóbbi években sikerrel kezelte az EU történetének eddigi legnagyobb válságát.Angela Merkel német kancellárt idézve rámutatott, hogy "ha az euró elbukik, elvész Európa is". A tanács tagjai viszont szolidaritásról és felelősségtudatról tanúbizonyságot téve közös munkával elhárították ezt a veszélyt - tette hozzá Herman Van Rompuy, hangsúlyozva, hogy "megnyertük a csatát".
Az EU azonban továbbra is válságban van - vélekedett, a tér és a hely fogalma köré rendezve gondolatmenetét. A tér nyíltságot, szabadságot, tágasságot jelent, a hely pedig bensőségességet, védelmet, otthont és hazát. A globalizáció viharában a kettő közötti egyensúly felbomlott, ezért az EU következő nagy feladata ennek az egyensúlynak a helyreállítása - mondta az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Unió évtizedekig a nyitásról, a felszabadításról, az emancipációról, a fejlődésről és a felemelkedésről szólt, amit szerinte jól mutat például az, hogy Lengyelországban az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a rendszerváltás után közvetlenül az ukrajnai szinten volt, az uniós taggá válás nyomán viszont az ukrajnainak a háromszorosa lett.
A globalizáció azonban súlyos nyomás alá helyezte a jóléti államokat, és a gazdasági válság új szerepbe kényszerítette az uniós intézményeket. A drámai és gyors átalakulás révén az EU ma már sokak számára "beavatkozást, előírásokat, diktátumokat vagy akár büntetést jelent, és így az esélyteremtő EU-ból betolakodó lett", a "tér és szabadság barátjából átalakult az egyén és szűkebb közössége helyét, hazáját fenyegető külső hatalommá" - fejtette ki Herman Van Rompuy.
Rámutatott, hogy az EU népszerűbb a határain kívül, mint a közösségen belül. Ezt jelzi az európai parlamenti választás eredménye is, amely világos üzenetet hordoz, azt mutatja, hogy egyensúlyba kell hozni az EU esélyteremtő és védelmező funkcióit.
Az uniónak nemcsak lehetőségeket kell nyújtania például azoknak, akik diplomát szereztek, nyelveket beszélnek és a munkavállalás szabadságával élve külföldre mennek dolgozni, hanem meg is kell védenie mindazokat, akik otthon maradnak, és nemcsak a tőkének kell esélyeket biztosítania, hanem védelmet a munkavállalóknak, annak érdekében, hogy az EU az uniós állampolgárok hazája lehessen - mondta a Károly-díj idei kitüntetettje.
Az EU-nak "kifelé erősebbé, befelé gondoskodóbbá kell válnia" - hangsúlyozta.
Az ukrajnai válságról szólva hozzátette, elfogadhatatlan, hogy Oroszország destabilizálja az EU keleti határánál fekvő országokat. Ez azért is rendkívül "sajnálatos" fejlemény, mert Oroszország az európai kultúra elszakíthatatlan része. "Shakespeare vagy Balzac nélkül nincs Dosztojevszkij, Gogol nélkül nincs Kafka, és Tolsztoj nélkül nincs Thomas Mann" - mondta Herman Van Rompuy.
Az 1949-ben alapított Károly-díj történetében az idén először nem volt laudáció, a kitüntetettet méltató beszéd. Helyette Herman Van Rompuy felkérésére a grúz, a moldovai és az ukrán kormányfő tartott rövid előadást arról, hogy mit jelent országának az EU.
Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy "az EU álma Grúzia álma is", a grúz nép a szabadság, a béke és a jólét közösségeként tekint az EU-ra, és be akar kerülni ebbe a közösségbe.
Iurie Leanca moldovai miniszterelnök azt emelte ki, hogy Moldova számára "létkérdés az európai integráció", és az EU a jövőt jelenti, "nem egy lehetséges jövőt, nem is egy szebb jövőt, hanem A jövőt".
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az ukrajnai válságról szólva - Oroszországnak címezve - kijelentette: "senkinek sincs joga megszegni az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát, új határokat húzni és új berlini falakat emelni Európában".
Az aacheni városházán tartott ünnepségen több száz vendég között megjelent Norbert Lammert, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elnöke, a német kormány több tagja, és a Nemzetközi Károly-díj több kitüntetettje, köztük Dalia Grybauskaite litván államfő, korábbi uniós biztos és Konrád György magyar író.
A Károly-díjat az utóbbi években rendre az EU gazdasági válsága elleni küzdelem vezető alakjainak ítélték oda. Tavaly Dalia Grybauskaite, 2012-ben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, 2011-ben Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank előző elnöke vehette át az elismerést, amelyet 1950 óta ítélnek oda az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként. Az EU jelenlegi területének jelentős részét magában foglaló frank birodalom megalapítójáról, Nagy Károly császárról (748-814) elnevezett díjat korábban két magyar is kiérdemelte, Konrád György (2001) mellett Horn Gyula külügyminiszter (1990).
MTI
Hozzászólások