Németországban korlátozták az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságát
Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtök este megszavazta a kormány javaslatát az uniós társállamokból érkező bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozásáról.
A szociális juttatások megszerzését célzó úgynevezett szegénységi bevándorlás elkerülését célzó új szabály szerint a nem német európai uniós állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha öt éven keresztül a német állam segítsége nélkül gondoskodtak magukról. Az elhelyezkedni nem tudó uniós bevándorlónak az öt év letelte előtt csupán úgynevezett áthidaló támogatás jár, de csak az alapvető szükségletek kielégítésére és mindössze egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
A szabályozást a kormányoldal szavazataival fogadták el.
A kormány elsősorban a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós bevándorlók hat hónapi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra, függetlenül attól, hogy dolgoztak-e valaha Németországban. Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.
Andrea Nahles szövetségi munkaügyi miniszter októberben, amikor a kormány a Bundestag elé terjesztette a javaslatot, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban egy vendégkommentárban kiemelte: a munkavállalók szabad áramlásának alapelve nem azt jelenti, hogy az uniós bevándorlók munkavégzés nélkül, néhány hónap alatt jogosultságot szereznek a német szociális rendszer juttatásaira.
Az SPD-s politikus sürgette a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek összehangolását. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek megnehezítik az ellátórendszerek védelmét a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes "szociális minimumszabályokat" szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, "végzetes következményekkel" fenyegető folyamatok indulhatnak el.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése után nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen.
"Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások