Nemzeti egységre szólítottak fel a szlovén vezetők az államiság napján
A nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta Natasa Pirc Musar szlovén államfő és Janez Jansa miniszterelnök az ország önállóságának 35. évfordulója alkalmából szerda este a ljubljanai Köztársaság téren megrendezett központi állami ünnepségen.
Mindketten beszéltek arról, hogy Szlovénia legnagyobb eredményeit akkor érte el, amikor egységes tudott lenni, a mostani problémákról viszont eltérő véleményük volt. Az államfő szerint Szlovéniában még mindig nem zárult le az összetartó közösség építése. Úgy vélte, nincs teljes egyetértés sem az alkotmányos értékekről, sem az ország jövőjéről, miközben tovább gyengül a társadalmon belüli kölcsönös bizalom.
Anélkül, hogy kimondottan az új kormányt hibáztatná, bírálta azokat a kinevezéseket, amelyek szerinte nem szakmai alkalmasságon, hanem politikai hovatartozáson alapulnak.
"Bármely független felügyeleti szerv alárendelése bármely hatalmi ágnak - különösen a végrehajtó hatalomnak - veszélyes. Nagyon veszélyes" - mondta. Beszédének egyes részeit a közönség egy része füttyel fogadta, különösen akkor, amikor a médiára gyakorolt politikai nyomásról, valamint a korrupcióval és külföldről történő beavatkozással kapcsolatos ügyek elhallgatásáról beszélt.
Janez Jansa miniszterelnök beszédében elsősorban az 1991-es függetlenségi folyamatot és az akkori széles társadalmi összefogást idézte fel. Kijelentette: a függetlenség nem egyetlen politikai irányzat, nemzedék vagy egyes személyek tulajdona, hanem minden szlovéné, és egyben közös állampolgári örökség.
A kormányfő szerint Szlovénia az utóbbi 35 évben jelentős gazdasági fejlődést ért el, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) hatszorosára nőtt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a túlzott központosítás és a bürokrácia gátolta a további előrelépést, az ország pedig komoly kihívásokkal néz szembe az államháztartás, az energiaellátás és az élelmezésbiztonság területén. Jansa a választási rendszert és a költségvetési fékeket érintő alkotmánymódosítást, a hatalom további decentralizációját és nagyobb politikai stabilitást sürgetett.
A miniszterelnök szerint Szlovénia függetlenség utáni története két részre osztható: a gyors fejlődés időszakára és a 2008 utáni megtorpanásra. Utóbbit a kirekesztés politikájával magyarázta, amely szerinte az együttműködés helyébe lépett.
"A kirekesztés nem része azoknak az értékeknek, amelyek akkor egyesítettek bennünket" - hangsúlyozta Jansa, akinek beszédét többször taps szakította félbe. Éppen a Köztársaság téren kiáltották ki 35 évvel ezelőtt az ország függetlenségét, és emiatt a kormányfő azt kezdeményezte, hogy ennek legyen ott emlékműve.
Szlovénia 1991. június 25-én mondta ki elszakadását Jugoszláviától. Június 25-e az országban állami ünnep és munkaszüneti nap. Horvátország ugyanazon a napon hozta meg függetlenségi döntését, de az államiság napját 2020 óta ismét május 30-án, az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es megalakulásának évfordulóján ünnepli.
Szlovéniában a függetlenségi háború gyorsan, tíz nap alatt lezárult. A jugoszláv néphadsereggel vívott harcoknak több mint hatvan halálos áldozata volt. Ezt követően Belgrád gyakorlatilag tudomásul vette Szlovénia kiválását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások