Nőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, mivel elégtelennek bizonyult az újonnan megépített parajdi csőrendszer
Nőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölé újonnan épült csőrendszer nem tudta teljes egészében felfogni a Korond-patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát - közölte csütörtökön Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a román kormány területi képviselője és Sipos Levente, az Aquaserv regionális vízszolgáltató igazgatója csütörtökön számolt be a Kis-Küküllő vizében tapasztalt változásokról.
Közölték: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer - mely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni -, nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát. Ennek nyomán a Kis-Küküllőbe ömlő patakéval együtt a folyó vizének sótartama is megnőtt.
A Hargita megyei prefektúra közleményben erősítette meg, hogy a csőrendszer nem tudta felfogni a megnövekedett vízhozamot. Mint írták, a patak vize a csövek mellett és alatt is utat tört magának, elárasztotta a bánya fölötti területet és a csőszerkezet alatti alapozást is kimosta, amit szerdán helyre kellett állítani.
A vízfölösleget nem lehetett szivattyúkkal átvezetni a sóbánya felett, mert a korábban erre használt nagy teljesítményű szivattyúkat a csőrendszer elkészülte után elszállították a területről. A patak csövekbe terelésével az volt a cél, hogy a vize ne érintkezzen a bányában lévő vízzel és ne mossa tovább a bánya fölötti területet.
A parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási problémákkal küzdő Maros megyei települések helyzetét ismertetve Sipos Levente rámutatott: bebizonyosodott, hogy szükség van az általuk kért sótalanító berendezésekre és a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való biztosítására. Közölte: csütörtökön reggel Gyulakutánál literenként 691 milligramm, míg Dicsőszentmártonnál 316 milligramm volt a víz sótartalma, de a következő napokban 1000-1500 milligramm koncentrációjú sóhullámra számítanak. Arra készülnek, hogy teljesen le kell állítani a vízszolgáltatást a térségben.
Calin Handrea, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője közölte: ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak, amihez más megyék segítségét kérték. A marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által vásárolt tartálykocsik ugyanis csak augusztus második felében érkeznek meg.
Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
(Forrás: MTI)
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a román kormány területi képviselője és Sipos Levente, az Aquaserv regionális vízszolgáltató igazgatója csütörtökön számolt be a Kis-Küküllő vizében tapasztalt változásokról.Közölték: a vízzel elárasztott parajdi sóbánya fölött megépített csőrendszer - mely a Korond-patak vizét hivatott elvezetni -, nem volt képes felfogni a patak elmúlt napok esőzései nyomán megnövekedett vízhozamát. Ennek nyomán a Kis-Küküllőbe ömlő patakéval együtt a folyó vizének sótartama is megnőtt.
A Korond-patak vízhozama 5,5 köbméter volt másodpercenként.
A Hargita megyei prefektúra közleményben erősítette meg, hogy a csőrendszer nem tudta felfogni a megnövekedett vízhozamot. Mint írták, a patak vize a csövek mellett és alatt is utat tört magának, elárasztotta a bánya fölötti területet és a csőszerkezet alatti alapozást is kimosta, amit szerdán helyre kellett állítani.
A vízfölösleget nem lehetett szivattyúkkal átvezetni a sóbánya felett, mert a korábban erre használt nagy teljesítményű szivattyúkat a csőrendszer elkészülte után elszállították a területről. A patak csövekbe terelésével az volt a cél, hogy a vize ne érintkezzen a bányában lévő vízzel és ne mossa tovább a bánya fölötti területet.
A parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási problémákkal küzdő Maros megyei települések helyzetét ismertetve Sipos Levente rámutatott: bebizonyosodott, hogy szükség van az általuk kért sótalanító berendezésekre és a térség vízellátásának alternatív megoldásokkal való biztosítására. Közölte: csütörtökön reggel Gyulakutánál literenként 691 milligramm, míg Dicsőszentmártonnál 316 milligramm volt a víz sótartalma, de a következő napokban 1000-1500 milligramm koncentrációjú sóhullámra számítanak. Arra készülnek, hogy teljesen le kell állítani a vízszolgáltatást a térségben.
Calin Handrea, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője közölte: ivóvizet és az állatok itatására alkalmas vizet készülnek biztosítani a lakosságnak, amihez más megyék segítségét kérték. A marosvásárhelyi és Maros megyei önkormányzat által vásárolt tartálykocsik ugyanis csak augusztus második felében érkeznek meg.
Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások