Nyilvánosságra hozták a román hírszerzés és ügyészség eddig titkosított megállapodását
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pénteken nyilvánosságra hozta az eddig titkosnak minősített együttműködési megállapodást, amelynek alapján a belföldi hírszerzés részt vett az ügyészség büntetőjogi eljárásaiban.
A megállapodást a SRI és a legfőbb ügyészség vezetői 2009 februárjában írtak alá. A dokumentum titkosításának feloldását Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérte, mert a román kormánykoalíció azzal vádolta a hírszerzést, hogy törvénytelenül avatkozott be a büntetőjogi eljárásokba.
A közzétett dokumentum szerint a SRI és a legfőbb ügyészség - illetve annak alárendelt intézményei, a korrupcióellenes és a terrorizmusellenes ügyészség - a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetében hasznosítják a rendelkezésükre álló információkat, megosztva egymással azokat.
A megállapodás szerint az ügyészség vállalta, hogy intézményei révén gyorsan hozzájárul a hírszerzés által kért lehallgatási engedélyek jóváhagyásához, a két intézmény közös operatív csapatokat hoz létre a bűncselekmények felderítése érdekében, a titkosszolgálat pedig minden technikai segítséget megad az ügyészségnek a lehallgatások végzésében. Ezeket a lehallgatásokat a hírszerzésnek kellett végeznie saját technikai felszerelésével, akárcsak az átírásukat és lefordításukat, amennyiben szükséges volt.
A dokumentum szerint a két intézmény közötti információcsere rendszeres volt, a SRI a bűnmegelőzősben is felelősséget vállalt, vagyis nem csak az ügyészség kérésére, hanem hivatalból is értesítenie kellett a vádhatóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelte. A záró rész szerint ez a dokumentum hatályon kívül helyezett a felek között létrejött más, korábbi megállapodásokat, így például a 2003-ban, a 2004-ben és a 2007-ben megkötötteket.
Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács még Traian Basescu volt államfő idején sorolta a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett. A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül "más, erre szakosodott állami szervek" is végezhetnek lehallgatásokat.
Később a román kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.
(Forrás: MTI)
A megállapodást a SRI és a legfőbb ügyészség vezetői 2009 februárjában írtak alá. A dokumentum titkosításának feloldását Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérte, mert a román kormánykoalíció azzal vádolta a hírszerzést, hogy törvénytelenül avatkozott be a büntetőjogi eljárásokba.
A román kormánypárti médiában már évek óta információk jelennek meg a titkos megállapodások létezéséről, elfogadásuk körülményeiről.
Klaus Iohannis államelnök március 16-án közleményben tisztázta, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács nem fogadott el titkos megállapodásokat, amelyek a hírszerzés és az ügyészség, illetve egyéb intézmények között jöttek létre. Utóbbiak saját hatáskörben kötötték meg azokat - közölte az elnöki hivatal, amely ezáltal megerősítette, hogy léteznek a megállapodások. Toader ezt követően fordult a legfőbb ügyészséghez és kérvényezte a titkosításuk feloldását.
A közzétett dokumentum szerint a SRI és a legfőbb ügyészség - illetve annak alárendelt intézményei, a korrupcióellenes és a terrorizmusellenes ügyészség - a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetében hasznosítják a rendelkezésükre álló információkat, megosztva egymással azokat.
A megállapodás szerint az ügyészség vállalta, hogy intézményei révén gyorsan hozzájárul a hírszerzés által kért lehallgatási engedélyek jóváhagyásához, a két intézmény közös operatív csapatokat hoz létre a bűncselekmények felderítése érdekében, a titkosszolgálat pedig minden technikai segítséget megad az ügyészségnek a lehallgatások végzésében. Ezeket a lehallgatásokat a hírszerzésnek kellett végeznie saját technikai felszerelésével, akárcsak az átírásukat és lefordításukat, amennyiben szükséges volt.
A dokumentum szerint a két intézmény közötti információcsere rendszeres volt, a SRI a bűnmegelőzősben is felelősséget vállalt, vagyis nem csak az ügyészség kérésére, hanem hivatalból is értesítenie kellett a vádhatóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelte. A záró rész szerint ez a dokumentum hatályon kívül helyezett a felek között létrejött más, korábbi megállapodásokat, így például a 2003-ban, a 2004-ben és a 2007-ben megkötötteket.
Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács még Traian Basescu volt államfő idején sorolta a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett. A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül "más, erre szakosodott állami szervek" is végezhetnek lehallgatásokat.
Később a román kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások