Olasz kampány a háziasszonyok fizetéséért
Guila Bongiorno ügyvéd véleménye szerint az otthonukban a családjukért és a háztartásban dolgozó nőknek fizetést kellene kapniuk.
A televíziók egyes műsoraiban egy vagyon lehet keresni azzal, hogy valaki nyilvánosan mossa a szennyesét. Ám a valódi háziasszonyok, akik nap mint nap a háztartás ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak a nyilvánosság nélkül otthonaikban nem kapnak munkájukért semmilyen fizetséget.
Olaszországban néhányan kampányolnak ennek megváltoztatása érdekében. 5 millió "casalinghe", háztartásbeli nő él és végzi lélekölő munkáját. A héten figyelemreméltó javaslatot nyújtott be néhány aktivista: az egyenjogúság nevében és az otthoni kizsákmányolás ellen az otthon dolgozó nőknek is fizetés járna.
A javaslatot Matteo Renzi miniszterelnöknek nyújtották be, aki Olaszország rekord munkanélkülisége ellen küzd. Reformtervét sokan kritizálják, elavultnak és nem működőképesnek ítélik meg.
Azonban a kérdés kapcsán vita alakult ki. Az eurózóna harmadik, de egyúttal leglassabb gazdaságában a nők foglalkoztatottsági aránya Európában a második legalacsonyabb.
Giulia Bongiorno képviselő elmondta, hogy az ötlet a 2007-ben alakult jótékonysági szervezet tevékenységéből fejlődött ki, amely a családon belüli erőszak ellen kívánt fellépni. Azt tapasztalták, hogy az áldozatok nagy része nem fordult a rendőrséghez. A nők jelentős része szenved otthon a négy fal között, és anyagi függetlenségre vágyik.
"Le kellene dönteni az előítéleteket, a férfiak azon hozzáállását, hogy mivel ők a kenyérkeresők, a nőknek nincs semmijük." A nőknek a képviselő asszony szerint megbecsülésre lenne szükségük, és nem megalázásra pusztán azért, mert otthon dolgoznak. Nem szabadna, hogy másodrendű állampolgároknak érezzék magukat.
A tervezet szerint havi jövedelmet kellene kapniuk, amelyet vagy az olasz állam fizetne, vagy jól kereső férjek esetében a partner. A javaslat beterjesztője pontosan tudja, hogy ez a pont nagy vitát fog kiváltani. Ám nem ez az egyetlen vitás pontja a javaslatnak. A javaslat ellenzői közül az egyik újságíró (nő!), Guilia Innocenzi szerint a megalázást egy módon lehet elkerülni: DOLGOZNI kell. Szerinte a háziasszonyoknak fizetendő pénzen inkább bölcsődéket, óvodákat kellene építeni, és a nőknek munkát biztosítani, hogy Olaszország elmozduljon a női munkanélküliség riasztó számaiból.
Daniela del Boca közgazdász professzor szerint az elképzelés ugyan tisztességes, azonban éppen ellenkezőleg hatna a nők munkába állására. A női munkának nagyon fontos szerepe van a család bevétele, a nők önállósága és a gyerekeik, különösen leányaik felé mutatott minta szempontjából - mondta.
A javaslat támogatói azzal is érveltek, hogy bármely nem képviselője választhatná ezt a munkát, ezzel is megszüntetve azt a tévedést, hogy a házimunka másodlagos és lenézett tevékenység és csak a nőké. A nemek szerepe azonban nagyon mélyen gyökerezik az itáliai kultúrában. 2011-ben mindössze 6,9%-a választotta az apáknak, hogy gyermekeikkel gyermekgondozási szabadságon otthon maradjon.
Olaszországban tehát egyelőre maradnak a hagyományok, a válság, és a nemek közötti munkamegosztás és megkülönböztetés.
Az Eurostat szerint Olaszországban a nők 46,2%-a dolgozott az elmúlt év negyedik negyedévében. Az EU-n belül ez az arány csak Görögországban rosszabb. Az EU átlaga 59%.
www.theguardian.com
A televíziók egyes műsoraiban egy vagyon lehet keresni azzal, hogy valaki nyilvánosan mossa a szennyesét. Ám a valódi háziasszonyok, akik nap mint nap a háztartás ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak a nyilvánosság nélkül otthonaikban nem kapnak munkájukért semmilyen fizetséget.Olaszországban néhányan kampányolnak ennek megváltoztatása érdekében. 5 millió "casalinghe", háztartásbeli nő él és végzi lélekölő munkáját. A héten figyelemreméltó javaslatot nyújtott be néhány aktivista: az egyenjogúság nevében és az otthoni kizsákmányolás ellen az otthon dolgozó nőknek is fizetés járna.
A javaslatot Matteo Renzi miniszterelnöknek nyújtották be, aki Olaszország rekord munkanélkülisége ellen küzd. Reformtervét sokan kritizálják, elavultnak és nem működőképesnek ítélik meg.
Azonban a kérdés kapcsán vita alakult ki. Az eurózóna harmadik, de egyúttal leglassabb gazdaságában a nők foglalkoztatottsági aránya Európában a második legalacsonyabb.
Giulia Bongiorno képviselő elmondta, hogy az ötlet a 2007-ben alakult jótékonysági szervezet tevékenységéből fejlődött ki, amely a családon belüli erőszak ellen kívánt fellépni. Azt tapasztalták, hogy az áldozatok nagy része nem fordult a rendőrséghez. A nők jelentős része szenved otthon a négy fal között, és anyagi függetlenségre vágyik.
"Le kellene dönteni az előítéleteket, a férfiak azon hozzáállását, hogy mivel ők a kenyérkeresők, a nőknek nincs semmijük." A nőknek a képviselő asszony szerint megbecsülésre lenne szükségük, és nem megalázásra pusztán azért, mert otthon dolgoznak. Nem szabadna, hogy másodrendű állampolgároknak érezzék magukat.
A tervezet szerint havi jövedelmet kellene kapniuk, amelyet vagy az olasz állam fizetne, vagy jól kereső férjek esetében a partner. A javaslat beterjesztője pontosan tudja, hogy ez a pont nagy vitát fog kiváltani. Ám nem ez az egyetlen vitás pontja a javaslatnak. A javaslat ellenzői közül az egyik újságíró (nő!), Guilia Innocenzi szerint a megalázást egy módon lehet elkerülni: DOLGOZNI kell. Szerinte a háziasszonyoknak fizetendő pénzen inkább bölcsődéket, óvodákat kellene építeni, és a nőknek munkát biztosítani, hogy Olaszország elmozduljon a női munkanélküliség riasztó számaiból.
Daniela del Boca közgazdász professzor szerint az elképzelés ugyan tisztességes, azonban éppen ellenkezőleg hatna a nők munkába állására. A női munkának nagyon fontos szerepe van a család bevétele, a nők önállósága és a gyerekeik, különösen leányaik felé mutatott minta szempontjából - mondta.
A javaslat támogatói azzal is érveltek, hogy bármely nem képviselője választhatná ezt a munkát, ezzel is megszüntetve azt a tévedést, hogy a házimunka másodlagos és lenézett tevékenység és csak a nőké. A nemek szerepe azonban nagyon mélyen gyökerezik az itáliai kultúrában. 2011-ben mindössze 6,9%-a választotta az apáknak, hogy gyermekeikkel gyermekgondozási szabadságon otthon maradjon.
Olaszországban tehát egyelőre maradnak a hagyományok, a válság, és a nemek közötti munkamegosztás és megkülönböztetés.
Az Eurostat szerint Olaszországban a nők 46,2%-a dolgozott az elmúlt év negyedik negyedévében. Az EU-n belül ez az arány csak Görögországban rosszabb. Az EU átlaga 59%.
www.theguardian.com
Hozzászólások