Orbán: a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg a keleti szárny védelmét
A NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg "a keleti szárny" védelmét - szögezte le szombaton a magyar sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács kétnapos, a varsói NATO-csúcson tartott tanácskozásán.
Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük".
"Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy "szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen".
Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.
A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben.
Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe".
"A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére. A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, "ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége".
A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, "ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden", mert "itt távol állnak egymástól az álláspontok", hiszen "Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét".
"Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása "stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni". Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
(Forrás: MTI)
Orbán Viktor az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett "maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük"."Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy "szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen".
Mindezek alapján Orbán Viktor kijelentette: ez a csúcstalálkozó Magyarország és a magyar emberek biztonsága szempontjából rendkívül fontos és jelentős volt.
A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben.
Közölte: Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe".
"A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (...) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére. A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, "ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége".
A bukaresti NATO-csúcson például leszavazták Ukrajna belépését, "ez a kérdés ezért ma nincsen napirenden", mert "itt távol állnak egymástól az álláspontok", hiszen "Ukrajna egy nehéz helyzetben lévő ország, és nem látjuk, hogy hogyan lehetne rövid távon nyugatosítani akár a gazdaság működését, akár a közigazgatását, akár a védelmi rendszerét".
"Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása "stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni". Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások