Orbán: Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására (2. rész)
Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn.
Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit - mondta a kormányfő. A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban - fűzte hozzá.
A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.
A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is - mondta a magyar kormányfő. Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.
A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében - tette hozzá. A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.
(Forrás: MTI)
Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit - mondta a kormányfő. A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban - fűzte hozzá.
Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására - mutatott rá Orbán Viktor.
Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat - jelentette ki. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg - mutatott rá Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.
A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is - mondta a magyar kormányfő. Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.
A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében - tette hozzá. A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások