Orbán: minden országnak joga van a bevándorlásra nemet mondani (1. rész)
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, a hagyományos családmodellt, és jogában áll elutasítani a bevándorlást - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.
A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.
Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.
Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert. "Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás szeptembertől nagy változások előtt állunk" - fogalmazott. Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hat százalékos "növekedésről" 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.
"A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizetettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le" - sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.
Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség - mondta.
Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, "véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink". Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy "aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár".
Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút-, és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és haderőfejlesztéseket. A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség - figyelmeztetett.
Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára "ezen nincs mit ünnepelni". Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik.
A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak - mondta Orbán Viktor. Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.
Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot. Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.
Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni - fogalmazott.
"Székelyföldről azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden itt leadott voks felelősségvállalás, volt Magyarországért. Ezt a felelősségvállalást és kiállást köszönöm most meg" - jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.
Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert. "Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás szeptembertől nagy változások előtt állunk" - fogalmazott. Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hat százalékos "növekedésről" 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.
"A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizetettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le" - sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.
Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség - mondta.
Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, "véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink". Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy "aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár".
Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút-, és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és haderőfejlesztéseket. A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség - figyelmeztetett.
Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára "ezen nincs mit ünnepelni". Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik.
A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak - mondta Orbán Viktor. Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is - fogalmazott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások