Lavrov: Oroszország nem tartja tragédiának szomszédai európai uniós integrációját
Oroszország nem tartja tragédiának szomszédai európai uniós integrációját - jelentette ki Szergej Lavrov az orosz parlament felsőházában tartott szerdai meghallgatáson.
Az orosz diplomácia vezetője hozzátette: fontos, hogy az Európai Unióval (EU) kapcsolataikat erősítő országok a folyamat közben ne sértsék meg Oroszország és más államok "törvényes érdekeit". Emellett ragaszkodnak hozzá, hogy a folyamat átlátható legyen. Kijelentette, hogy Moszkva kész "az integrációs folyamatok harmonizálására" és azokban "az egyensúlykeresésre".
Lavrov szerint "az ukrán válsággal kapcsolatos egész probléma" amiatt keletkezett, hogy az EU határozottan elutasította az orosz érveket Ukrajnának az uniós szabadkereskedelmi övezetbe történő belépésével összefüggésben.
Oroszország a 2013 novemberi vilniusi európai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozót megelőző hónapokban mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza az Ukrajna társult tagságáról szóló szerződés aláírását, s azon belül is az ország az uniós szabadkereskedelmi övezethez csatlakozását. Moszkva azzal érvelt, hogy Ukrajnán keresztül olcsó uniós termékek árasztanák el Oroszországot.
2013 novemberében az akkori ukrán hatalom döntése, az uniós társult tagsági szerződés aláírásának Moszkva nyomására történő "elhalasztása" vezetett a kijevi hatalomellenes tiltakozásokhoz, majd az ukrajnai hatalomváltáshoz.
Lavrovnak az orosz Szövetségi Tanács előtt mondott engedékeny szavait alátámasztja a Kommerszant című orosz napilap keddi számában megjelent kommentár is. Eszerint "Oroszország elengedi Ukrajnát Európába", vagyis nem akadályozza többé, hogy Ukrajna uniós társult tagsági szerződésének gazdasági része is hatályba léphessen jövő januárban.
Mint azt Vlagyimir Putyin orosz államfő Angela Merkel német kancellárral való tárgyalását követően megerősítette, Oroszország ismét bekapcsolódott az EU-ukrán társult tagsági megállapodás teljesítéséről folyó brüsszeli egyeztetésekbe. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Moszkvát a hét elején Brüsszelben zajlott háromoldalú, EU-Ukrajna-Oroszország miniszteri szintű egyeztetésen.
Alekszej Uljukajev kijelentette, hogy Oroszország nem fog ragaszkodni Ukrajna és az EU társulási szerződése hatályba lépésének elhalasztásához. Az orosz-ukrán gazdasági együttműködésben meglévő problémák kiküszöbölésére pedig szakértői munkacsoportot hoznak létre.
A Kommerszant FM rádiónak kedden nyilatkozó szakértők szerint minthogy egy év alatt az orosz-ukrán gazdasági együttműködés a minimális szintre süllyedt, így Ukrajna uniós társult tagsága nem sérti többé Moszkva érdekeit.
Szergej Lavrov az orosz törvényhozás felsőházában ugyanakkor az ukrajnai és a jemeni hatalomváltáshoz hasonlította a macedóniai belpolitikai fejleményeket. Az orosz külügyminiszter durva külső beavatkozás következményének nevezte a balkáni ország belpolitikai válságát.
Szerinte a Macedónia miniszterelnöke és kormánya elleni tüntetések, a nyomásgyakorlás valódi oka az, hogy Nikola Gruevszki nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország-ellenes büntetőintézkedésekhez.
Macedóniában az ellenzék korrupcióval, választási csalással, valamint törvényellenes lehallgatások elrendelésével vádolja a jobbközép kormányfőt. A kormánypárt hívei és a Nikola Gruevszki miniszterelnök kormányának lemondását követelő tiltakozók egyaránt tüntetnek Szkopjéban.
MTI
Az orosz diplomácia vezetője hozzátette: fontos, hogy az Európai Unióval (EU) kapcsolataikat erősítő országok a folyamat közben ne sértsék meg Oroszország és más államok "törvényes érdekeit". Emellett ragaszkodnak hozzá, hogy a folyamat átlátható legyen. Kijelentette, hogy Moszkva kész "az integrációs folyamatok harmonizálására" és azokban "az egyensúlykeresésre".Lavrov szerint "az ukrán válsággal kapcsolatos egész probléma" amiatt keletkezett, hogy az EU határozottan elutasította az orosz érveket Ukrajnának az uniós szabadkereskedelmi övezetbe történő belépésével összefüggésben.
Oroszország a 2013 novemberi vilniusi európai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozót megelőző hónapokban mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza az Ukrajna társult tagságáról szóló szerződés aláírását, s azon belül is az ország az uniós szabadkereskedelmi övezethez csatlakozását. Moszkva azzal érvelt, hogy Ukrajnán keresztül olcsó uniós termékek árasztanák el Oroszországot.
2013 novemberében az akkori ukrán hatalom döntése, az uniós társult tagsági szerződés aláírásának Moszkva nyomására történő "elhalasztása" vezetett a kijevi hatalomellenes tiltakozásokhoz, majd az ukrajnai hatalomváltáshoz.
Lavrovnak az orosz Szövetségi Tanács előtt mondott engedékeny szavait alátámasztja a Kommerszant című orosz napilap keddi számában megjelent kommentár is. Eszerint "Oroszország elengedi Ukrajnát Európába", vagyis nem akadályozza többé, hogy Ukrajna uniós társult tagsági szerződésének gazdasági része is hatályba léphessen jövő januárban.
Mint azt Vlagyimir Putyin orosz államfő Angela Merkel német kancellárral való tárgyalását követően megerősítette, Oroszország ismét bekapcsolódott az EU-ukrán társult tagsági megállapodás teljesítéséről folyó brüsszeli egyeztetésekbe. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Moszkvát a hét elején Brüsszelben zajlott háromoldalú, EU-Ukrajna-Oroszország miniszteri szintű egyeztetésen.
Alekszej Uljukajev kijelentette, hogy Oroszország nem fog ragaszkodni Ukrajna és az EU társulási szerződése hatályba lépésének elhalasztásához. Az orosz-ukrán gazdasági együttműködésben meglévő problémák kiküszöbölésére pedig szakértői munkacsoportot hoznak létre.
A Kommerszant FM rádiónak kedden nyilatkozó szakértők szerint minthogy egy év alatt az orosz-ukrán gazdasági együttműködés a minimális szintre süllyedt, így Ukrajna uniós társult tagsága nem sérti többé Moszkva érdekeit.
Szergej Lavrov az orosz törvényhozás felsőházában ugyanakkor az ukrajnai és a jemeni hatalomváltáshoz hasonlította a macedóniai belpolitikai fejleményeket. Az orosz külügyminiszter durva külső beavatkozás következményének nevezte a balkáni ország belpolitikai válságát.
Szerinte a Macedónia miniszterelnöke és kormánya elleni tüntetések, a nyomásgyakorlás valódi oka az, hogy Nikola Gruevszki nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország-ellenes büntetőintézkedésekhez.
Macedóniában az ellenzék korrupcióval, választási csalással, valamint törvényellenes lehallgatások elrendelésével vádolja a jobbközép kormányfőt. A kormánypárt hívei és a Nikola Gruevszki miniszterelnök kormányának lemondását követelő tiltakozók egyaránt tüntetnek Szkopjéban.
MTI
Hozzászólások