Ukrán válság - Lavrov: Oroszország nem akar "primitív szembenállást" a Nyugattal
Oroszország nem akarja, hogy "primitív szembenállás" alakuljon ki a Nyugathoz fűződő kapcsolataiban, és kész az együttműködésre a globális kihívásokkal szembeni fellépésben - jelentette ki az orosz külügyminiszter a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) alapításának 70. évfordulója alkalmából adott interjúban.
Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium felügyelete alatt működő, egyetemi szintű intézmény lapjának nyilatkozott. Azt mondta: "Attól, hogy elkezdődött az ukrán válság, a globális kihívások még nem tűnnek el". Példának a szélsőségesek által Irakban és Szíriában kirobbantott "valóságos háborút" említette.
Hangsúlyozta, hogy csak kollektív erőfeszítésekkel lehet hatékony fellépést kialakítani olyan problémák ellen, mint a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a tömegpusztító fegyverek elterjesztése vagy az illegális migráció.
Az orosz diplomácia vezetője szerint ahogy Oroszország, úgy a Nyugat számára sem lehet megoldás az együttműködés elutasítása.
Szergej Lavrov, aki tíz éve áll a külügyminisztérium élén, és maga is a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomázott 1972-ben, köszöntőt mondott az intézmény fennállásának 70. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián. Mint mondta, ezen 54 országból mintegy 1200 egykori diák jelezte részvételét.
Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy az MGIMO több tízezer nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakembert bocsátott ki alapítása óta, és közöttük számos tekintélyes diplomata, külügyminiszter és államférfi is van. Az MGIMO-n végzett diákok II. világfórumának nevezett rendezvény megnyitóján jelen volt és felszólalt Edvard Nalbangyan örmény külügyminiszter és Dimítrisz Hrisztifiasz kommunista politikus, volt ciprusi államfő is.
A köszöntőket néhány kiemelt vendég rövid beszéde követte a nagyszámú külföldi és orosz meghívott előtt. A programfüzet szerint a beszédek Oroszországnak a világban elfoglalt helyéről, fejlődésének irányairól szóltak volna. Konsztantyin Koszacsov, a Rosszotrudnyicsesztvo nevű állami intézmény vezetője, valamint Eleonora Mitrofanova, Oroszország UNESCO-nagykövete és Szergej Kravcov, a Roszobrnadzor, az orosz oktatási felügyelet képviselője mellett Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője kapott helyet és szót a színpadon.
Az MGIMO-n 1986-ban végzett magyar pártpolitikus arról beszélt, hogy tapasztalata szerint nehéz EP-képviselőnek lenni a moszkvai intézmény diplomájával. Hozzátette, hogy Oroszország barátjának lenni sem könnyű, mert - mint mondta - "az büntetendő dolog". A brüsszeli képviselőt többször megtapsolták beszéde közben. Akkor is, amikor azt mondta, hogy Magyarországon orosz ügynöknek tartják. A tavasszal Magyarországon kémkedéssel megvádolt politikus közölte, hogy ennek ellenére nem fél és tovább fog dolgozni, mint eddig.
Kovács Béla kitért az ukrán válságra is. Közölte, hogy szerinte Oroszország nyilvánvalóan készen áll annak békés rendezésére. Hozzátette, nem gondolja, hogy Európának jók az Oroszország ellen alkalmazott szankciók. Az EP-ben az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság energetikai munkacsoportját vezető politikus szerint bár "közel a tél", Európának meg kell értenie, hogy Oroszország nem az az ország, amely energetikai erőforrásait valamiféle politikai nyomásgyakorlásra fogja felhasználni.
MTI
Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium felügyelete alatt működő, egyetemi szintű intézmény lapjának nyilatkozott. Azt mondta: "Attól, hogy elkezdődött az ukrán válság, a globális kihívások még nem tűnnek el". Példának a szélsőségesek által Irakban és Szíriában kirobbantott "valóságos háborút" említette.Hangsúlyozta, hogy csak kollektív erőfeszítésekkel lehet hatékony fellépést kialakítani olyan problémák ellen, mint a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a tömegpusztító fegyverek elterjesztése vagy az illegális migráció.
Az orosz diplomácia vezetője szerint ahogy Oroszország, úgy a Nyugat számára sem lehet megoldás az együttműködés elutasítása.
Szergej Lavrov, aki tíz éve áll a külügyminisztérium élén, és maga is a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomázott 1972-ben, köszöntőt mondott az intézmény fennállásának 70. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián. Mint mondta, ezen 54 országból mintegy 1200 egykori diák jelezte részvételét.
Az orosz külügyminiszter kiemelte, hogy az MGIMO több tízezer nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakembert bocsátott ki alapítása óta, és közöttük számos tekintélyes diplomata, külügyminiszter és államférfi is van. Az MGIMO-n végzett diákok II. világfórumának nevezett rendezvény megnyitóján jelen volt és felszólalt Edvard Nalbangyan örmény külügyminiszter és Dimítrisz Hrisztifiasz kommunista politikus, volt ciprusi államfő is.
A köszöntőket néhány kiemelt vendég rövid beszéde követte a nagyszámú külföldi és orosz meghívott előtt. A programfüzet szerint a beszédek Oroszországnak a világban elfoglalt helyéről, fejlődésének irányairól szóltak volna. Konsztantyin Koszacsov, a Rosszotrudnyicsesztvo nevű állami intézmény vezetője, valamint Eleonora Mitrofanova, Oroszország UNESCO-nagykövete és Szergej Kravcov, a Roszobrnadzor, az orosz oktatási felügyelet képviselője mellett Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője kapott helyet és szót a színpadon.
Az MGIMO-n 1986-ban végzett magyar pártpolitikus arról beszélt, hogy tapasztalata szerint nehéz EP-képviselőnek lenni a moszkvai intézmény diplomájával. Hozzátette, hogy Oroszország barátjának lenni sem könnyű, mert - mint mondta - "az büntetendő dolog". A brüsszeli képviselőt többször megtapsolták beszéde közben. Akkor is, amikor azt mondta, hogy Magyarországon orosz ügynöknek tartják. A tavasszal Magyarországon kémkedéssel megvádolt politikus közölte, hogy ennek ellenére nem fél és tovább fog dolgozni, mint eddig.
Kovács Béla kitért az ukrán válságra is. Közölte, hogy szerinte Oroszország nyilvánvalóan készen áll annak békés rendezésére. Hozzátette, nem gondolja, hogy Európának jók az Oroszország ellen alkalmazott szankciók. Az EP-ben az EU-Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság energetikai munkacsoportját vezető politikus szerint bár "közel a tél", Európának meg kell értenie, hogy Oroszország nem az az ország, amely energetikai erőforrásait valamiféle politikai nyomásgyakorlásra fogja felhasználni.
MTI
Hozzászólások