Oroszországban tilos lesz orosz szoftver nélküli elektronikai cikkeket forgalmazni
Az alkalmazandó programok és alkalmazások listáját a kormány fogja összeállítani. A törvény nem írja elő az orosz szoftverek kizárólagos alkalmazását, de orosz programokat mindenképpen telepíteni kell az említett eszközökre. A jogszabály elfogadását a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat kezdeményezte, az indoklásban az orosz cégek érdekeinek védelmére és a jelentős külföldi konkurensek visszaéléseinek visszaszorítására hivatkozva. A szolgálat kezdeményezte, hogy az elektronikai berendezéseket lássák el orosz kereső, messenger, térkép és vírusirtó alkalmazással.
A The Bell című orosz hírportál úgy értesült, hogy a szabályozás elsősorban az Apple ellen irányul, amelyet így akarnak rákényszeríteni arra, hogy a termékeire orosz szoftvert telepítsen. A távközlési minisztérium ellenezte a törvénytervezetet, arra figyelmeztetve, hogy amiatt egyes gyártók elhagyhatják az orosz piacot, és fennál annak a veszélye, hogy a nagy orosz cégek az érdekeiknek megfelelően újraosztják a piacot.
Egy másik, még el nem fogadott törvénytervezet értelmében az orosz szoftverek telepítésének megtagadásáért 2021. január 1-től a jogi személyek 50 ezertől 200 ezer rubelig (944 ezer forintig), a tisztségviselők 30 ezertől 50 ezer rubelig (236 ezer forintig) terjedő bírsággal lesznek sújthatók. Végső változatban elfogadta csütörtökön a törvényhozás alsó kamarája azt a törvénymódosítást is, amely az eddigi 800 ezer-1 millió rubelről 2-6 millió rubelre emeli az online üzemeltetőkre kiszabható bírság mértékét, ha azok ismételten megtagadják összhangba hozni berendezéseiket és programjaikat a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) előírásaival, és nem szolgáltatják ki a hatóság számára forráskódjait.
A változtatás egyik előzménye, hogy Oroszországban 2018 tavaszán bírósági ítélet alapján elkezdték - egyelőre sikertelenül - blokkolni a Telegram messenger-szolgáltatót, amiért nem osztja meg az FSZB-vel kódkulcsait. Az alsóház harmadik olvasatban fogadta el az a törvénytervezetet is, amely több biztonsági testület - az FSZB, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO), a belügyminisztérium, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), a nemzeti gárda és a büntetés-végrehajtás munkatársait felhatalmazta arra, hogy veszélyhelyzet esetén átvegyék a drónok irányítását vagy megsemmisítsék őket.
Szintén végleges formájában szavazta meg az alsóház a külföldi ügynöknek minősített külföldi tömegtájékoztatási eszközök pótlólagos szabályozásáról rendelkező törvénytervezetet, amely egyebek között lehetővé teszi természetes személyek külföldi ügynökké minősítését is. Kezdeményezői szerint ez válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma megkövetelte az orosz állami finanszírozású RT America külföldi ügynökként való bejegyzését.
A leendő törvény szerint külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek, akik korlátozás nélküli orosz olvasóközönségnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek és külföldről kapnak finanszírozást. Pusztán külföldi ügynöknek minősülhetnek azok a természetes és oroszországi jogi személyek, amelyek külföldi ügynöknek minősülő tömegtájékoztatási eszköz anyagait terjesztik vagy részt is vesznek azok előállításában, és valamilyen módon külföldről finanszírozzák őket.
Az újdonsült külföldi ügynökökre alkalmazhatók lesznek a "külföldi ügynök nem kormányzati szervezetekről" (NGO) rendelkező törvény rendelkezései. Nyilvántartásukat az igazságügyi tárca fogja vezetni, a külügyminisztériummal egyeztetve. Oroszországi tevékenységükhöz a külföldi ügynöknek minősített külföldi médiumok kötelesek lesznek egy hónapon belül orosz jogi személyként bejegyeztetni magukat és erről az illetékes minisztériumot tájékoztatni. Aki már megkapta ezt a besorolást, az előírásnak jövő év február 1-jéig kell eleget tennie. Az alsóház által megszavazott jogszabály-tervezetek felsőházi jóváhagyás és elnöki aláírás nyomán emelkednek törvényerőre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások