Osztrák, horvát, lengyel sajtó

Az európai politikának pontosan kell mérlegelnie, hogy mit válaszol a "véres provokációra", hiszen ettől a reakciótól függ, hogy a párizsi támadás miképp változtatja meg a világot - írták a vasárnapi osztrák lapok, amelyek egyúttal higgadtságra figyelmeztettek.

A Die Presse című konzervatív osztrák lap vezércikke szerint a terroristák célja az volt, hogy dühös és elvakult reagálásokat váltsanak ki. A cikk szerzője úgy vélekedett, hogy Európának nagy lélegzetet kell vennie, erős idegekre, valamint józan észre van szüksége "a civilizáció ellenségeivel való harcban".



 

Arra figyelmeztetett, hogy Európának hosszú ideig tartó kihívásra kell felkészülnie, hiszen a párizsi támadás a szerző szerint még csak a kezdet.

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorja új dimenziókat nyitott, hiszen az elmúlt hónapokban olyan sejtek jöttek létre, amelyek összehangolt támadássorozatra is képesek - hívta fel a figyelmet a vezércikk szerzője, aki szerint a párizsi merényleteket mindenki a saját céljaira fogja felhasználni: Oroszország széleskörű terrorizmusellenes együttműködést szorgalmaz majd, a szíriai elnök partnerségre ajánlkozik fel, Franciaország elnöke pedig a cselekvőképességét fogja demonstrálni.

A Der Standard című osztrák liberális lap megállapította: a terror ismét megérkezett Európába. A kommentár szerint a merénylők megmutatták, hogy bárki szembetalálkozhat velük, és ők is ott lehetnek bárhol. A szerző úgy vélte, hogy az Európa által adott válasznak egyértelműnek kell lennie, pánik és hisztéria helyett most az elővigyázatosságra kell koncentrálni.

Amennyiben eluralkodik a kontinensen a rémület, úgy nyertek a terroristák, és további elkövetőket tudnak toborozni - figyelmeztetett a lap.

Pénteken, amely a francia szeptember 11.-eként fog szerepelni a történelemkönyvekben, csődöt mondtak a titkosszolgálatok - olvasható Die Presse című lap kommentárjában, amelyben a szerző megemlítette azt is, hogy a szervezeteknek inkább az ellenségeket, mintsem a baráti országokat kellene lehallgatnia.

Párizs azért célpont, mert a nyugati civilizáció szimbóluma címmel közölt vezércikket vasárnap a Vecernji List horvát vezető napilap. Amennyiben a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap ideális célpontja volt a fanatikus iszlamistáknak, amiért a szólásszabadságot jelképezte, Párizs még nagyobb célpont, mert a nyugati civilizáció történelmi értékeit és a politikai kultúrát szimbolizálja: a választás szabadságát, a mások és a másság elfogadását, az emberi egyenlőséget, a nők és férfiak közötti egyenrangúságot, a világi és az egyházi hatalom különállását.

A radikális iszlám ezzel ellentétben más utakon jár - írta Mirko Galic újságíró.

A szerző szerint ugyanakkor az iszlám a párizsi merényletek után is ugyanolyan tiszteletet érdemel, mint bármelyik más vallás, ugyanúgy, mint az európai szolidaritás, amely menedéket nyújt azoknak a muzulmánoknak, akik nem azért menekülnek az egyik háború elől, hogy egy másik háborúba csöppenjenek.

"Az iszlám terror ugyanakkor semmi mást nem érdemel, mint megvetést és megfelelő választ" - szögezte le.
A lap által megszólaltatott Tarik Kulenovic politológus és antropológus szerint Franciaország azért vált célponttá, mert több fronton is harcol az iszlám ellen.

A háború, amely már négy éve folyik Szíriában, most átköltözött Európába. Ez a szakasz, már a gerilla-hadviselés taktikáját képviseli, ahol az Iszlám Állam a háborút átköltöztette az ellenség utcáira - fogalmazott a szakértő.

Amennyiben az Európai Unió nem állít fel közös frontot a terrorveszéllyel szemben, az iszlám fundamentalistáknak sikerül az újkori Európa legnagyobb teljesítményét, az integrációt lerombolni - vélte a Rzeczpospolita jobbközép lengyel napilap kommentátora.

Jedrzej Bielecki szerkesztő leszögezte: az uniós országok közül egyedül Franciaország mert részt vállalni a szíriai beavatkozásban. Az EU-nak nincs közös védelmi, migrációs és külpolitikája, ezért Franciaországnak a párizsi terrortámadások után nemzeti, nem európai szinten kell védekeznie.

Az, hogy Francois Hollande elnök visszaállította az ellenőrzést a francia határokon, megkérdőjelezi az európai integráció jelképeként felfogott schengeni rendszert - tette hozzá.

Az európai politikusok szóbeli nyilatkozatai a szolidaritásról "nem leplezhetik le azt az alapvető tényt, hogy a közel-keleti konfliktus kitörésekor Európa még kevésbé bizonyult szolidárisnak, mint az ukrán válság kitörésekor" - vélte Bielecki. http://www4.rp.pl/Swiat/311149964-Bielecki-Islamisci-moga-zniszczyc-Unie.html

MTI